Az igeliturgikus olló

Egy asszonynak különös álma volt. Azt álmodta, hogy a templomban van a szentély előtt, és látja, hogy az ambó meg a húsvéti gyertya imbolyognak. Annyira imbolyogtak, hogy már-már dőltek is fel. Ekkor ő odaszaladt és támogatni kezdte ezeket a kezével. Ezután a plébánost látta a szentélyben, amint azt kiáltotta a sekrestye felé, hogy hozzák ki a régi olvasmányos könyvet, a Márton Áron idejéből valót...

----------------

Egy idő után arra lettem figyelmes a szentmisén (az igeliturgikus naptárt is előtte elolvasva), hogy az olvasmányok nem teljesen úgy szólnak, mint ahogyan az a szentírásban áll. Az igeliturgiában elhangzottak némileg különböznek a szentírástól. Volt olyan is, hogy a pap néha saját igeliturgikus könyvecskét hozott, rátette az olvasmányos könyvre, és abból olvasott fel. Miért? Hát bíztos az az "igeliturgikus olló"a ludas...

Követve az igeliturgikus olló "csattogását", egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy az igevagdosás azt eredményezi, hogy félreviszi az igerész mondanivalóját és eltompítja annak élét. Annyira bosszantott ez a dolog, hogy arra gondoltam, monitorizálni fogom az elferdítéseket, de nem volt hozzá elég erőm. Aztán a minap találtam rá egy olasz blogra, amelyik ugyanezekről a dolgokról ír, és van olyan is, amelyik monitorizálja a szentírással és az igeliturgiával való visszaéléseket...

Az igeliturgikus ollónak három fő trükkjét észleltem:

1. Amikor kivág az igerészből olyan verseket, amelyek kemények és kényelmetlenek, hogy eltompítsa az ige élét.

2. Amikor különböző szinonímákkal, (amelyek egyik szentírási fordításban sem szerepelnek) helyetesít bizonyos szavakat, és kiforgatja az igerészt értelméből, vagy elhomályosítsa annak értelmét.

3. Amikor egy összefüggő igerészt megtör úgy, hogy előbbi verseket tesz hozzá, vagy levágja a befejező verseket, és így nem lehet teljesen megérteni annak mondanivalóját.

Hát az ilyen rafinált vagdosások véletlenül történnek? Vagy egyes szentírás fordításokban véletlenül vannak elferdítések? Kétlem... Úgy néz ki, hogy az őskígyó behatolt a templomba, előkúszott a szentélybe, és már elérte az ambót is. Világos, hogy mi a célja... Az oltárt akarja elérni... És ha ez ma így van a klérussal, akkor mi lesz holnap a szinodális egyház világi teológusaival?...

Mit tehet az, aki ilyennel szembesül? Olvasson fel saját olvasmányos könyvből? Ez nem igazán szerencsés... Az olvasmányos könyvet nem válogathatja meg, de a homíliát ő írja, és a homíliában van lehetősége helyesen ismertetni az igét, kifejteni azt és helyesen tanítani. Ez a szolga méltósága, joga és dicsősége, mert Isten igéje olyan, mint a kétélű kard, és igen hasznos a tanításra, az intésre meg a feddésre...

(Zsid 4:12) Isten igéje ugyanis élő és hatékony, élesebb minden kétélű kardnál. Behatol az elme és a lélek, az ízületek és a velő szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait.

(2Tim 3:16-17) Minden Istentől sugalmazott írás hasznos a tanításra, az intésre, a feddésre, az igaz életre való nevelésre, hogy Isten embere jól felkészült és minden jótettre kész legyen.

Úgy tűnik, azért élnek vissza az igeliturgikus ollóval, hogy elvegyék a kard élét és megszüntessék az intelmet meg a feddést. Meggyengítik Isten igéjét, mint egykor a farizeusok és az irástudók...

(Mk 7:13) Így hagyományotokkal, amit továbbadtok, érvénytelenné teszitek Isten igéjét. Sőt sok más ehhez hasonlót is tesztek.

Nekünk azonban, kik Isten népe vagyunk, ott vannak az írások, mindenféle fordításban. Olvassuk el a napi igét az igeliturgikus naptárból, majd olvassuk el azt, a teljes szövegkörnyezetében, a szentírásból. Utána olvassuk el az igerészt a többi szentírás fordításban is, mígcsak meg nem értjük az ige valódi mondanivalóját. Ne csak az ige betűjét nézzük, hanem értsük meg annak szellemét is. Kérjük a Szentlélek Úristen ajándékát, és Ő megvilágosít minket. Ő megadja nekünk a kellő szemüveget, hogy meglássuk az igazságot.

Ne hallgassunk azokra, akik óvnak a szentírás értelmezésétől, és azt mondják, hogy a világi krisztuskövető nem értheti meg az írásokat. Akit valóban a Szentlélek vezet, az megérti az Egyház tanítását, és hűségesen ragaszkodik hozzá. Akit pedig a tévelygés lelke vezérel, az úgyis lázadni fog, elfogult lesz, és a különböző szektáknál vagy ideológiáknál köt ki. Ma már nem lehet teljesen az igeliturgia olvasmányaira hagyatkozni, hanem mindekinek el kell otthon végeznie a házifeladatát. Olvasni kell minden nap a szentírást...

Uram Jézus, szeretem igédet és ragaszkodom hozzá teljes szívemből. Legyen áldott az Úr az Ő szent igéiben. Ámen.