2026. június 27., szombat

A legnagyobb gonoszság

(Sir 25:13-26) Nincs seb, amely úgy fájna, mint a szívnek sebe, a legnagyobb gonoszság a nő gonoszsága. Nincs olyan fájó csapás, mint amit a gyűlölet szül, legszörnyűbb bosszú az ellenség bosszúja. Nincs erősebb méreg a kígyó mérgénél, nincsen tajtékzóbb düh, mint az ellenségé. Inkább oroszlánnal vagy sárkánnyal lakni, semmint gonosz nővel közös fedél alatt. Elsötétül a gonosz asszony arca, olyan lesz az ábrázatja, akár a medvéé; amikor a férje baráti körben ül, akaratlanul is egyre sóhajtozik. Nincs nagyobb baj, mint ha baj van az asszonnyal, szakadjon hát rá a bűnösök végzete. Mint homokos lejtő vén ember lábának, a csendes férjnek ilyen a nagyszájú asszony. Ne vigyen vesztedbe az asszonyi szépség, ne is kívánkozz utána sohase. Mert harag, szégyen és gyalázat egyszerre, hogyha egy férfinek asszony ad kenyeret. Nyomott kedélyt jelent és szomorú arcot, meg sebet a szívben a rossz asszony. Lankadt kezek jelzik és megroggyant térdek, ha férjét az asszony nem teszi boldoggá. Asszonytól indul el útjára a vétek, az ő bűne miatt halunk meg mindnyájan. Ne nyiss utat a víznek mert kiárad, a gonosz asszonyt ne hagyd szóhoz jutni. Ha ujjad vagy szemed intésére nem ad, szakíts meg vele minden kapcsolatot.

Mostanában divattá vált a nőket kritizáló podcast-ok terjesztése a Facebook-on meg a TikTok-on, és érdekes, hogy ezeket a videókat leginkább nőnemű digitális tartalomkészítők terjesztik. Úgy tűnik, hogy a nők ráéreztek erre a dologra, értik a mai nők válságát, és profitálni akarnak anyagilag is ennek a témának a megvitatásából. Csak bele kell olvasni ezeknek a videóknak kommentjeibe, és máris sokat tanul az ember...

A kommentekben általában a nők tiltakoznak, a férfiak elégedettek a nők iránti bírálatokkal, de a nyugati férfiak, különösen az amerikaiak, gyakran beírják, hogy "this is the end", vagyis, hogy számukra ez a téma le van zárva. Nincs több házasság, csak esetleg prenup-al (házassági szerződéssel), de a legtöbben még azzal se, és sok amerikai férfi "passport"- ot kiált, vagyis, hogy egy nővel való kapcsolatért el akarja hagyni az USA-t...

Nyugaton ma már egy nő közelsége életveszélyes lehet a férfi számára. Azzal a kellemtkenséggel szembesülhet, hogy megvádolják őt: szexuális zaklatással, nemi erőszakkal, egy gyerektartást varrnak a nyakába, elveszítheti a házát, vagy élete minden megtakarítását... Ilyenek náluk a törvények... Így aztán sok nyugati férfi elköltözik távolkeleti országokba, ahol a még a patriárkális felfogás és törvénykezés létezik, és/vagy olcsón elérhetők a nők testi vágyaik kielégítésére...

De mi történik itt valójában? Kinek jó ez? Mert a nőknek, akik látszólag győztesek ebben az egész űgyben, ebben a mesterségesen kreált nemek közötti viszályban, bíztosan nem. Szép lassan, a nyugati nők több mint fele magányos marad, akik majd a cicájukkal, vagy egy ölebbel élik napjaikat. Itt vajon nem arról van-e szó, hogy az emberek elszakadtak Istentől, és visszasülyedjedtek egy újpogányság reményteleségébe?...

Az eredeti cél

Kezdetben Isten megteremtette az embert, férfinak és nőnek teremtette, megáldotta őket, hogy szaporodjanak és sokasodjanak, és töltsék be a föld színét (Ter 1:27). A házasság nem egy keresztény intézmény, és nem a Katolikus Egyház kreálta, hanem egy univerzális, emberi intézmény, amelyet Isten hozott létre kezdetben, és az Úr Jézus emelte szentségi szintre (Mt 19:6, Mt 26:26). Végül, a házasság legmélyebb értelme az utolsó vacsorán, az Oltáriszentségben mutatkozott meg, amikor Isten és ember eggyé vált a kenyértörésben (Mt 26:26)...

(Ter 1:27) Megteremtette tehát Istenaz embert a maga képére; Isten képére teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket.

(Mt 19:6) Így már nem ketten vannak, hanem egy test. Amit tehát Isten egybekötött, azt ember szét ne válassza.

(Mt 26:26) Miközben ettek, Jézus fogta a kenyeret, áldást mondott, megtörte, és odaadta tanítványainak e szavakkal: „Vegyétek és egyétek, ez az én testem.”

Isten örök terve, hogy feleségül veszi az Ő népét, ezért aztán a férj és a feleség szentségi kacsolata mintázza Isten és az Ő népe közötti eszkatologikus kapcsolatot. Ez pedig nem más, mint egy életen át tartó, intim, hűséges, tiszta és monogám kapcsolat, amint Krisztus is szereti Egyházát...

(Iz 62:5) Mert ahogy feleségül veszi az ifjú a lányt, úgy vesz feleségül a te fölépítőd, és ahogy örül a vőlegény a menyasszonynak, úgy örül majd neked Istened.

(Ef 5:31-32) „Ezért az ember elhagyja apját és anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és ketten egy test lesznek.” Nagy titok ez; én pedig Krisztusról és az egyházról mondom!

A kapcsolat megromlása

Az eredeti bűn által megromlott a kapcsolat Isten és az ember, ember és az ember, ember és a természet között... Isten átkot bocsátot az egész földre (Ter 3:17). Az ember lelke elveszítette Isten dicsőségét, az eredeti szentséget, majd megízlelte a testi halált is. Ádám és Éva egymást hibáztatták, és elkezdődött a fáradságos munka meg a vitatkozások. A természet megromlott, a föld elgyomosodott, és az állatok is húsevők keztek lenni...

(Ter 3:17) Ádámnak pedig azt mondta: „Mivel hallgattál feleséged szavára, és ettél a fáról, amelyről megparancsoltam, hogy ne egyél, átkozott legyen a föld miattad! Fáradozva élj belőle életed minden napján!"

A protoevangélium által Isten ígéreteket adott az asszonynak, de ugyanakkor meg is büntette őt a szülési fájdalmakkal. A férfi és a nő közötti kapcsolat megromlása pedig később a többnejűséghez vezetett. Hiába, hogy szerette a férj az első feleségét, mégis több mellékfeleséget vett magának... Így aztán belépett az asszonyok életébe a féltékenység (Ter 30:14-16). Hogyan érezhette magát az első feleség, amikor a férje mellékfeleségekkel hált? Hát nem jól...

(Ter 30:14-16) Amikor Rúben egyszer búzaaratás idején kiment a mezőre, mandragórát talált, és elvitte anyjának, Leának. Ráhel azt mondta neki: „Adj nekem fiad mandragórájából!” Az így felelt: „Kevésnek találod, hogy a férjemet elvetted tőlem, még a fiam mandragóráját is elvennéd?” Ráhel erre azt mondta: „Veled alhat ma éjjel a fiad mandragórájáért!” Amikor aztán Jákob estefelé megjött a mezőről, Lea kiment elé, és így szólt: „Hozzám kell bejönnöd, mert bérbe vettelek a fiam mandragórájáért.” Vele aludt tehát azon az éjszakán.

Így aztán, az eredeti bűn következtében, elterjedt poligámia. A többnejűség pedig a többisten imádást, vagyis a bálványimádást szimbolizálja lelki síkon. Amilyen Istennek a nép bálványokhoz való fordulása, olyan az asszonynak a férj többnejűsége...

(Jer 2:23-24) Hogy is mondhatnád: „Nem vagyok tisztátalan, nem szegődtem a Baálok nyomába? ”Nézd csak meg lábad nyomát a völgyben, és ismerd el, mit tettél! Olyan vagy, mint a gyors lábú tevekanca, amely szertekalandozik útjain, majd kitör a pusztába, s vágytól lihegve levegő után kapkod. Ki csillapíthatná le gerjedelmét? Bárki keresi, nem fárad hiába, megtalálhatja, együtt a párjával.

Ma, az újpogánysággal, visszatérnek a nőkre az ősi pogányság megalázó állapotai... A férfiak többé már nem becsülik a nőket, az mondják, hogy "jobb bérelni, mint megvásárolni" és a nők többsége egyedül marad... Fiatalabb korukban a nők még szépek, büszkék és önállóak, de ahogy ötven felé közelednek, rájuk tör a magány, a kétségbeesés és a depresszió. Így aztán odajutnak, hogy heten ragadnak meg egy férfit, csakhogy valahogy megszerezzék maguknak...

(Iz 4:1) Azon a napon hét asszony ragad majd meg egy férfit, és azt mondja: „A saját kenyerünket esszük, és a magunk ruhájába öltözünk. Csak a nevedet hadd viselhessük, szabadíts meg minket a gyalázattól!”

A rossz házasság

A férfi házasodik és a nő férjez megy... A férfinak kell megkérnie a nő kezét, ő kell romantikusan letérdeljen a nő lábai előtt és átnyújtania a gyémántköves jeggyűrűt. A férfiről álmodják a nők, hogy fehér lovon érkező herceg, a nő pedig odafent várakozik a várkastély tornyának ablakában. A nő szemérmesen integet a csipkés zsebkendőjével, és a férfi rabolja el őt a magas toronyból...

Ha netán a szentírást idézi az ember a nő és a férfi közti viszonyról, akkor a feministák kórusban tiltakoznak és zengik kifogásaikat: hogy az akkor egy patriárkális redszer volt; azokat az "úgynevezett" bölcsességeket mind férfiak írták; ez ma már súlyos diszkrimináció, stb. De vajon miért írták ezeket mind a férfiak? Azért, mert a nők el voltak nyomva? Nem... Azért, mert Isten őket választotta ki prófétáknak és szent íróknak. De, aki ellenkezik Istennel, és rugdalózik az Ő parancsolatai ellen, az nem ismeri a Szentlelket, és az írások sugallmazottságában sem hisz.

Salamon király, a Példabeszédek könyvében, hosszasan leírja a rossz házasság és a rossz feleség példáit...

(Péld 7:23-26) Mert a parancs fáklya, a tanítás világosság, s a fegyelem feddése az életre vezető út, hogy megóvjanak a rossz asszonytól, az idegen nő hízelkedő nyelvétől! Meg ne kívánd szépségét szívedben,és meg ne ejtsenek az ő kacsintásai! Mert a céda személy díja alig ér egy kenyeret, a férjes asszony azonban drága lélekre vadász...

(Péld 19:13) A balga fiú fájdalom atyjának, a házsártos asszony pedig olyan, mint a folyton beázó háztető.

(Péld 21:9; 25:24) Jobb lakni a háztető sarkán, mint házsártos asszonnyal egy házban.

Csakhogy Salamon is, minden bölcsességével együtt, a nők miatt bukott el, mert ágyékát nőknek adta, és a nemi élvezeteknek hódolt. Így aztán, az idegen asszonyok miatt fordult a bálványokhoz, és épített oltárokat a pogány isteneknek...

(Sir 47:14-21) Milyen bölcs voltál már ifjúkorodban, tele voltál okossággal, mint a folyó. Elborítottad a földet szellemeddel, és betöltötted rejtélyes szavakkal. Híred eljutott a messze szigetekig, s mert szeretted a békét, megkedveltek. Énekek, mondások, rejtélyek s válaszok által elkápráztattad a világot. Istennek, az Úrnak nevében, akit Izrael Istenének hívnak, halmoztad az aranyat, mint az ónt, s mint az ólom, annyi ezüstöd volt. De az ágyékodat asszonyoknak adtad, és érzékiséged rabszolgája lettél. Így foltot ejtettél neved tisztességén, és nemzetségedre gyalázatot hoztál. Az utódjaidra haragot vontál, és szorongattatást az ivadékodra: Kettős uralom vette kezdetét, és Efraimból pártütő ország lett.

A szent író, Jézus, Sirák fia, minden férfit óv az asszonyi társaságtól, mert abból semmi jó se származhat... Ha pedig valaki házasodni akar, akkor az járjon más utakon...

(Sir 42:12-14) Egyiknél se időzz szépsége kedvéért, és asszonyokkal ne ülj össze. Miként a ruhából előmászik a moly, úgy az asszonyból is az asszonyi gonoszság. Kevésbé rossz a férfi gonoszsága, mint amilyen rossz az asszony kedvessége, mert az asszony szégyent és gyalázatot szerez.

Aki meggondolatlanul házasodik, az leginkább rosszul házasodik. A házasság kettőn áll, de mégiscsak a férfi kéri meg a nő kezét... A nő pedig legtöbbször igent mond: néha a szeme tetszése szerint; néha a szexuális vonzódás miatt; néha a vagyon és az anyagi bíztinság miatt... Aztán ha ezek elmúlnak, akkor majd kezdődik a házsártosság...

Hogyan házasodj jól

Ki és hogyan találhat magának jó feleséget? Hát csakis az istenfélő ember, amint a bölcs író is tanítja. A férfi ne az asszony szépségét nézze, hanem azt, hogy vajon hívő-e, istenfélelő-e, erkölcsös-e és erényes-e... Salamon király és Jézus, Sirák fia, hosszasan ecsetelik a jó feleség tulajdonságait...

(Sir 26:1) A jó asszonynak boldog a férje, éveinek száma kétszeres lesz. A derék asszony jól tartja urát, s az békében tölti el éveit. Jó feleség jó osztályrész, amely istenfélő férfinak jut jótettekért. Legyen ő bár gazdag vagy szegény, a szíve jókedvű, és arca is vidám minden időben. Három dologtól fél a szívem, a negyedik színétől pedig rettegek: a város pletykájától, a nép zendülésétől, a hazug rágalomtól. Mindezek a halálnál is rosszabbak, de keserű fájdalom és gyász a féltékeny asszony! Nyelve ostor mindenkivel szemben. A rossz feleség, mint a lötyögő járom az ökrön, aki hozzáér, mintha skorpiót fogna! Nagy bosszúság a részeges asszony, szégyenét, csúfságát nem lehet eltakarni. Az asszony paráznasága a szeme járásánés a szempilláin is látszik. Az asszonyt, ha nem javul, erősen őrizd, hogy ne éljen a kínálkozó alkalommal. Vigyázz állandóan illetlen szeme járására, egyébként ne csodáld, ha elhanyagol téged. Mint a szomjas vándor, kitátja száját a forrásnál, és iszik minden közeli vízből, leül minden karó mellé, s a tegezt minden nyílnak nyitva tartja. A szorgos asszony kedvessége elbájolja férjét,és megerősíti csontjait fegyelmezettsége. Isten ajándéka az asszony okossága és hallgatagsága, és nincs a jól nevelt léleknek méltó ára! Mindennél nagyobb kegyelem a szemérmes asszony, és nincsen semmi méltó ellenértéke a mértékletes léleknek! Ami a felkelő nap Isten magas egén a világnak, az a jó asszony bája házának ékességére. Tündöklő lámpás a szent mécstartón: ilyen a szép arc a jónövésű termeten. Aranyoszlopok ezüst talapzaton: ilyenek a formás lábak a szép termetű asszony sarkain.

(Péld 31:10-31) Derék asszonyt ki talál? Értéke a gyöngyét messze meghaladja. Férje egész szívével ráhagyatkozik, és nem jár rosszul vele. Mindig a javára van, sose a kárára, életének minden napján. Előteremti a gyapjút és a kendert, és mindent beszerez, ügyes kézzel. Olyan, mint a kalmárok hajója: messze földről szállítja az élelmet. Bár még éjszaka van, már fölkel, és ellátja a háza népét eledellel, szolgálólányait egy egész napra valóval. Szántóföld után néz, és meg is szerzi, szőlőt telepít a keze munkájából. Jól körülköti derekát az övével, és nekifeszíti karját a munkának. Tudja, hogy jó hasznot hajt, éjnek idején sem alszik ki lámpája. Kinyújtja a karját a guzsaly után, és a kezével megfogja az orsót. Kiterjeszti kezét az elnyomott fölé, a szűkölködőnek meg a karját nyújtja. Nem kell féltenie háza népét a hótól: egész háza népét ellátta kettős ruhával, és takarókat is csinált magának. Ruhája bársonyos len és bíbor gyapjú. Férjét a kapuknál igen nagyra tartják, hogyha tanácsban ül az ország véneivel. Ingeket is készít, és eladja őket, öveket is árul a kereskedőnek. Az erő érzete veszi körül, vidáman néz a jövendő elé. Ha kinyitja a száját, bölcsen beszél, jóságos tanítás árad a nyelvéről. Szemmel tartja háza népének munkáját, a tétlen lustaság nem kenyere. Kiállnak fiai, s boldognak hirdetik, a férje is fölkel, és így dicséri: „Sok asszony megmutatta milyen derék, de te felülmúlod őket, mind valamennyit!” Csalfa dolog a báj, a szépség mulandó, de az okos asszonynak kijár a dicséret. Magasztaljátok keze munkájáért, a városkapuknál dicsérjék tetteit!

Ezért a keresztény ember keressen magának feleséget elsősorban a templomi közösségben. Keresse párját a templomban, mert az istenfélő asszony inkább megtartja házassági fogadalmát, nem csalja meg férjét, és nem követ el házasságtörést... Az istenfélő asszony inkább megtermi a Szentlélek gyümölcsét, és inkább lesz jó a családjához (Gal 5:22-23)...

(Gal 5:22-23) A Lélek gyümölcse viszont szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Ezek ellen nincsen törvény.

Az ilyen asszony még a hitetlen férjét is megszenteli, hogy a gyermekei is szentek legyenek...

(1Kor 7:13-14) És ha egy asszonynak hitetlen férje van, aki kész vele élni, ne hagyja el a férjét! Mert a hitetlen férj meg van szentelve hívő felesége által, a hitetlen feleség pedig hívő férje által; különben gyermekeitek is tisztátalanok volnának, így azonban szentek.

Manapság a papok mindenféle családpasztorációval bíbelődnek, de ez sajnos gyakran hiábavalóságnak bizonyúl. Nem a családot kell ápolni, hanem a hívek hitét kell erősíteni... Akinek élő hite van az Úr Jézusban, az nem válik el férjétől vagy feleségétől, és jól bánik a családjával. Nem a pap dolga a házasság karbantartása és reparálása, hanem a házastársaké.

Tehát az ember ne az asszony szépségét nézze, hanem az erényeit. És lehetőleg házasodjon saját népe köréből, saját kulturájából és saját társadalmi szintjéről. Aki a házasság előtt nem veszi figyelembe az áthidalhatalan különbségeket, vagy az erőforrások meglétét, annak könnyen krízisbe kerülhet a házassága...

A mai feminista nő büszke, önálló, ésszerűtlen és arcátlan... Ő nem akarja átadni életét és alávetni magát férjének, mert kiszolgáltatottnak érezné magát, és nemhogy egyenlő akarna lenni férjével, hanem még le is akarja uralni őt. Ez pedig a természet rendje ellen való...

(1Tim 2:11-14) Az asszony csöndben, engedelmes lélekkel hallgassa a tanítást. Nem engedem, hogy az asszony tanítson, sem azt, hogy a férfin uralkodjék, hanem maradjon csöndben. A teremtésben is Ádám volt az első, Éva utána következett; Ádámot nem vezették félre, de az asszony hagyta, hogy félrevezessék, s bűnbe esett.

A rossz asszony a legnagyobb gonoszság a földön, mert atombombával milliókat lehet ölni, de a feminista nőkkel a család intézményét lehet felszámolni, ami az egész emberiséget a kipusztulás felé vezetheti...

A nők egyetlen esélye ma csakis az igaz hithez való visszatérés, a Szűzanya lemintázása, és az ő alázatosságának követése, utánzása...

(Lk 1:38) Mária erre így szólt: „Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te igéd szerint.”

Uram Jézus, belátjuk nagy bűneinket. Ezért jut nekünk annyi rossz feleség és annyi gyötrelem a házasságban. Kérünk Téged, hogy légy irgalommal irántunk legalább életünk alkonyán. Ámen.





2026. június 20., szombat

Fertelmes

A fertelmes szó (vagy gyakrabban használt formájában förtelmes), egy erőssen negatív töltetű melléknév. Olyan dolgokra vagy személyekre használják, amelyek rendkívül visszataszítóak, undorítóak, vagy elítélendőek.

Főbb jelentései és szinonimái:
  • Undorító / taszító: Érzékeinkre (szaglásra, látásra) hatva rossz érzést kelt (pl. fertelmes bűz, vagy fertelmes látvány).
  • Szörnyű / botrányos: Átvitt értelemben valamilyen cselekedetre, vagy dologra, ami nagyon rossz minőségű, vagy nagyon felháborító (pl. fertelmes időjárás, fertelmes viselkedés).

A Bibliában, a fertelmes kifejezést, csak a régi nyelvezetű, Károli Gáspár féle szentírás használja. A többi, főleg a katolikus fordítások (KNB, SZIT, Káldi), inkább az utálatos, undok, iszonyú, stb. szinonímákat használják...

Egyeseket zavarja ha egy katolikus hívő Károli Gáspár féle szentírást is olvas vagy idéz, és már-már eretnekséggel vádolják, pedig hát nincs abban az égvilágon semmi rossz. Egy valamennyire is kikupálódott katolikus tudja, hogy ez a szentírás is ugynazt írja, mint a katolikus, csak nem tartalmazza a deuterokanonikus könyveket. Ezek a következők: Tóbiás könyve, Judit könyve, Makkabeusok I. és II. könyvei, Bölcsesség könyve, Jézus, Sirák fia könyve, Báruk könyve és kiegészítések az Eszter és a Dániel könyveihez.

Aki olvassa a Károli szentírást is, az láthatja, hogy a fordítás szellemisége hűséges az eredeti igéhez, nem ferdít, nem egyhíti az igét puhító szinonímákkal, és főleg nem fordítja le az igét tévesen, ellenkező értelmű szavakkal, mint ahogyan láthatjuk néhány helyen a KNB fordításban. Ezenkívül, ha az ember megszokja a régies nyelvezetet, akkor jobban át tudja érezni az ige régies, eredeti ízét és a korabeli szigorát. Azt gondolom, hogy minél régebbi egy szentírás fordítás, annál jobb, és minél újabb, annál felhígitottabb. Ez azért van, mert a régi szentírás fordítók igazabbak voltak és helyesen gondolkodtak, de a mai biblikusok inkább  világiasak, kishitűek és ferde gondolkodásúak...

Ezért hát vizsgáljunk meg nehány igerészt, ahol a KG szentírás az ember bűnös cselekedeteit egyenesen fertelmesnek nevezi:

1. A bestialitás esete:

(Lev 18:23, Károli) És semmiféle barommal se közösülj, hogy azzal magadat megfertőztessed, és asszony se álljon meg barom előtt, hogy meghágja őt; fertelmesség az.

Azt gondolhatnánk, hogy ez a bűn csak a régmúlt, ószóvetségi időkben fordult elő. Sajnos ez nem így van... Gyermekkoromban volt olyan, hogy ember-állat biológiai kimerát mutogattak pénzért a cirkuszban. Aztán egyesek azt is suttogják, hogy vannak olyanok, akik a kutyájukkal, vagy más háziállatokkal követnek el utálatos dolgokat...

(Lev 18:27, Károli) Mert mindezeket az útálatosságokat megcselekedték annak a földnek lakosai, a mely előttetek van; és fertelmessé lőn az a föld...

A bestialitással az ember nemcsak saját testét és lelkét mocskolja be, hanem még a földet is tisztátalanná teszi maga alatt... Ez egy területi  gonosz megnyilvánulása is... Az ilyen embert az Úr ma is kiírtja a föld színéről, háza romos lesz, és kipusztul a nemzetsége. 

A bestialitás esetben érthető leginkább a fertelmes szó igazi értelme: a fertelmes dolog az, ami fertőz, ami  megfertőzteti az embert és környezetét, úgy testi, mint lelki szempontból...

2. A  vérfertőzés esete:

(Lev 20:12, Károli) Ha valaki az ő menyével hál, halállal lakoljanak mindketten, fertelmességet követtek el; vérök rajtok.

Az ige azt mutatja a Teremtés könyvében, hogy kezdetben, Ádám és Éva idejében, a vérfertőzés fogalma még nem létezett. Az emberek nagyon hosszú ideig éltek, nagy volt az életerejük, és a testvérházasság akkor nem volt probléma. Sőt szükséges is volt... Látható, hogy csakis testvérházasságok által szaporodhattak el az emberek a földön úgy Ádám idejében, mint Noé idejében a vízözön után. Így alakultak ki a nemzetségek...

(Ter 5:1) Ádám nemzetségtáblája. Azon a napon, amelyen Isten az embert teremtette, az Isten hasonlatosságára alkotta.

(Ter 10:1) Noé fiainak, Szem, Kám és Jáfetnek, nemzetsége a következő: fiaik születtek ugyanis a vízözön után.

Azonban, az emberi élettartam csökkenésével (Ter 6:3), az ember életereje is meggyengült, és szokásba jött, hogy az ember minél meszebbről vegyen magának feleséget. Még az ázsiai pogány népek is rájöttek, hogy a család génállomanyát frissíteni kell, hogy nem jó a biológiai belterjesség, és a férfi annál tekintélyesebb volt, minél messzebbről hozott magának asszonyt...

Mivel Izrael népe tiszta lelkű és tiszta genetikajú kellett maradjon, mert belőle kellett megszülessen a Megvátó, ezért a törvény tiltotta a bestialitást, a vérfertőzést és a házasságot olyan pogányokkal, akik tisztátalan életet éltek, vagy fertőzött genetikai örökséget hordoztak. Ezért kellett Izsáknak és Jákóbnak Mezopotámiából hozniuk feleséget...

(Ter 6:3) Isten ekkor így szólt: „Ne maradjon lelkem örökké az emberben, mivel test: százhúsz esztendő maradjon meg napjaiból!”

(Ter 25:19-20) Izsáknak, Ábrahám fiának nemzetségtörténete a következő. Izsákot Ábrahám nemzette. Amikor negyvenesztendős volt, feleségül vette Rebekkát, a mezopotámiai szír Bátuel lányát, az arám Lábán nővérét.

(Ter 28:1-2) Hívatta erre Izsák Jákobot, megáldotta, és megparancsolta neki: „Ne végy feleséget Kánaán lányai közül, hanem eredj, menj el Paddan-Arámba, Bátuelnek, anyád atyjának a házához, s onnan végy magadnak feleséget, Lábánnak, anyád testvérének a lányai közül!

3. A bálványimádás esete:

(Iz 65:3-5, Károli) A nép után, mely ingerel engem szemtől szembe, szünetlenül, kertekben áldozik, és téglákon szerez jóillatot, mely a sírokhoz ül, és a barlangokban hál, a disznóhúst eszi, és fertelmes leves van tálaiban, mely ezt mondja: Maradj otthon, ne jőjj hozzám, mert szent vagyok néked; e nép füst az orromban és szüntelen égő tűz.

Ábrahám, Izsák és Jákob idejében a polizeizmus általános volt minden nép között. Általuk lépett be újra Isten az emberek életébe, és nyilatkoztatta ki magát, mint a Seregek Ura, a mindenség Teremtője. Az egyiptomi kivonulás után is, amikor az Úr hatalmas csodákkal és jelekkel vezette ki a választott népet a szolgaságból, még mindig visszafordultak a bálványokhoz, a környező népek hamis isteneihez. Az egy igaz Istenbe való hit csak a babilóni fogság ideje alatt rögzült igazán Izrael népének tudatában.

De hiába volt mindez, mert az ember, időktől és korszakoktól függetlenül, mindig visszatér a bálványokhoz. Ezt láthatjuk ma is napjainkban az Egyházban és a társadalomban:

- A kertek eszünkbe juttathatják a vatikáni kertekben végzett Pachamama pogány szertartást;

- A téglákon szerzett jó illatok eszünkbe juttathatják azt a sok keresztényt, akik Buddhának gyújtanak illatos pálcikákat;

- A sírokhoz ülés eszünkbe juttathatja a mai halottidézőket, akik a temetőkben titokban háborgatják elhúnyt ellenségeiket;

- A barlangok eszünkbe juttathatják azt a sok okkult, rejtett tudományt, és az ilyeneket gyakorló tévelygőket;

- A disznóhús és tisztátalan leves eszünkbe juttathatja azt a sok boszorkányságot és varázslást, amit ma elkövetnek mindenfelé.

A bálványimádás lelki paráznaság, és hasonlatos a testi paráznasághoz és házasságtöréshez...

(Jer 3:1, Károli) Nos hát! Ha elbocsátja valaki az ő feleségét, és ez eltávozik tőle és más férfiúé lesz: vajjon visszamehet-é még a férfi ő hozzá? Nem lenne-é az a föld fertelmesen megfertőztetve? Te pedig sok szeretővel paráználkodtál, és visszajönnél hozzám? - mondja az Úr.

Jeremiás könyvében jól látható a paráznaság, a házasságtörés és a bálványimádás közötti analógia. Miért hasonlít ez a két bűn? Mert Isten feleségül veszi az Ő népét (Iz 62:5)... Ha pedig Isten népe más istenekhez pártol, akkor átvitt értelemben paráználkodik és házasságtörő. Az embernek ilyen feleséget visszavenni fertelmesség, de Istennél ez nem így van... Ő mindig visszavárja az eltévelyedett embert...

(Iz 62:5) Mert ahogy feleségül veszi az ifjú a lányt, úgy vesz feleségül a te fölépítőd, és ahogy örül a vőlegény a menyasszonynak,úgy örül majd neked Istened.

Az Úr féltékeny szeretettel szereti népét, és elküldi szolgáit, hogy visszahozzák azt, mert ők az Úr öröksége. De előbb megbűnteti a nép bűneit, kétszeresen megtorolja és eltávolítja fertelmességeit...

(Jer 16:18) Előbb azonban megfizetek nékik az ő bűneikért és vétkeikért kétszeresen, mert megszentségtelenítették az én földemet az ő útálatosságaiknak holttestével, és betöltötték az én örökségemet az ő fertelmességeikkel.

Az Úr nem fogja eltűrni az ember egyetlen fertelmességet se. Nem fogja eltűrni a fajtalanságokat és a bálványimádást. Akik ilyeneket cseleszenek, azokon megtorolja tetteiket, a fejükhöz veri, és kiírt minden tisztátalanságot a földről...

(Ez 11:18, Károli) És bemennek oda és eltávolítják minden ő fertelmességeit és minden útálatosságait ő belőle.

(Ez 11:21, Károli) De a kiknek szívök az ő fertelmességeik és útálatosságaik szíve szerint jár, azoknak útját fejökhöz verem, mondja az Úr Isten.

(Zak 13:2, Károli) És lészen azon a napon, így szól a Seregeknek Ura: Kivesztem a bálványok neveit e földről, és emlegetni sem fogják többé; sőt a prófétákat és a fertelmes lelket is kiszaggatom e földről.

A testi és lelki tisztaság Isten parancsolata. Ez a parancsolat érvényes úgy az ószövetségben, mint az újszövetségben. Egyesek álmodozók (Júd 1:8), és azt állítják, hogy a szentírás ma már nem irányadó ezen a téren. Azt gondolják, hogy fittyet hányhatnak Isten igéjére, és káromolják az égi hatalmasságokat. A bűnt és a fertelmességet "szeretetnek" titulálják...

(ApCsel 15:20, Károli) Hanem írjuk meg nékik, hogy tartózkodjanak a bálványok fertelmességeitől, a paráznaságtól, a fúlvaholt állattól és a vértől.

(Júd 1:8) Ezek az álmodozók is ugyanúgy megfertőzik a testet, az Úr hatalmát megvetik, a Fényességeket pedig káromolják.

4. A fajtalanság esete:

Szent Pál, aki korának egyik legképzettebb embere volt, az ószövetségi írások tudósa és mestere, aki az újszövetségi könyvek nagy részét megírta, világosan utalt arra, hogy mi a testi fertelmesség és a természetellenesség az ember szexuális életében...

(Róm 1:27, Károli) Hasonlóképen a férfiak is elhagyván az asszonynéppel való természetes élést, egymásra gerjedtek bujaságukban, férfiak férfiakkal fertelmeskedvén, és az ő tévelygésöknek méltó jutalmát elvevén önmagokban.

Az ember a szexuális képességeit azért kapta, hogy a házassági életben, a szerelmeskedés által, gyönyörrel hozzon létre utódokat. A szexuális élet különválasztása az utódnemzéstől a XX. században a szexuális forradalommal, pusztán az élvezetért és a bujaságért, katasztrófálisnak bizonyúlt...

Mi emberek nem vagyunk angyalok, nem léphetünk ki nemi identitásunkból, és nem tagadhatjuk meg azt. Azzá kell válnunk, aminek Isten teremtett, vagy aminek szánt minket, és még a mennyben is megmarad a nemi identitásunk (lásd: a Szűzanya, Mózes, Illés...). De a bűn miatt ez is megromlott, mint minden egyébb. Még az orvosilag hermofroditának diagnosztizált emberek is megtalálhatják teremtett nemi identitásukat, és ők is szentekké válhatnak...

(1Tim 1:9, Károli) Tudván azt, hogy a törvény nem az igazért van, hanem a törvénytaposókért és engedetlenekért, az istentelenekért és bűnösökért, a latrokért és fertelmesekért, az atya és anyagyilkosokért, emberölőkért.

5. A végső stáció

Láthatjuk, hogy két dolog leginkább fertelmes az Úr szemében: a fajtalanság és a bálványimádás. Ma már mindkettő általánossá vált az Egyházban. Jusson eszünkbe Gibea lakóinak esete és Benjámin törzsének sorsa (Bír 19-20)...

A feltámadáskor Isten mindent újjá teremt (Jel 21:5), de csak azok részesülnek az új világ örömeiből és boldogságából, akik szentekké válnak. A szentek pedig végleg szentek maradnak, és a fertelmesek végleg fertelmesek maradnak. Te mi akarsz lenni az örök életben? Örökké szent, vagy örökké fertelmes?...

(Jel 22:11, Károli) A ki igazságtalan, legyen igazságtalan ezután is; és a ki fertelmes, legyen fertelmes ezután is; és a ki igaz, legyen igaz ezután is; és a ki szent, szenteltessék meg ezután is.

Uram Jézus! Szentek akarunk lenni, mert Te szent vagy. Ámen.




A legnagyobb gonoszság

(Sir 25:13-26) Nincs seb, amely úgy fájna, mint a szívnek sebe, a legnagyobb gonoszság a nő gonoszsága. Nincs olyan fájó csapás, mint amit ...