(Jn 2:17) Akkor tanítványai visszaemlékeztek arra, hogy írva van: „Mert emészt a buzgóság házadért.”
Az Úr Jézus ostort font és kiűzte a kalmárokat meg a pénzváltókat a templomból, pedig azok csak üzleteltek ott. Vajon mit tenne ma, amikor mazsorett táncot, bicikli akrobatikát, diszkót vagy szivárványos rendezvényt visznek be a templomba? Az Úr háza ma is az imádság háza...
Amikor ilyen illetlen dolgok történnek, akkor egyes hívők tapsolnak, mások passzívan figyelik a dolgokat, és csak egy szűk csoport az, aki tiltakozik. Miért? Azért, mert egyesekben nincs istenfélelem, mert a többiek gyávák és, mert a legtöbb emberben nincs buzgóság az Úr űgyéért. Nem emészti őket a buzgóság az Ő házáért.
Aki szereti az Úr Jézust, az követi Őt, és ugyaazt teszi, amit Ő tett, mert Ő első a testvérek között és a krisztuskövetők prototípusa...
(Róm 8:28-30) Tudjuk azt is, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra válik, hiszen ő saját elhatározásából választotta ki őket. Akiket ugyanis eleve ismert, azokat eleve arra rendelte, hogy Fiának képmását öltsék magukra, így lesz ő elsőszülött a sok testvér között. Akiket előre erre rendelt, azokat meg is hívta, akiket meghívott, azokat megigazulttá tette, akiket pedig megigazulttá tett, azokat meg is dicsőítette.
Ezért ma minket is emészt a buzgóság az Úr házáért, és ezért, átvitt értelemben, mi is ostort fonunk az egyház védelmében. Ostort fonunk, hogy kiűzzük az istentelenséget a templomainkból...
Vannak, akik azt kérdezik, hogy milyen krisztuskövető az, aki az előljáróit kritizálja. De hát mit tudjunk tenni, ha az előljárók közé férkőznek be a farkasok? (ApCsel 20:29; 2Pét 2:1) Hisz nyilvanvaló, hogy a gonosz csak így tudja megrontani az Egyházat. Ha valaki egy épületet meg akar ontani, akkor aláássa az alapot és kidönti az oszlopokat. Márpedig a mindenkori előljárók az építmény alapja és oszlopai. Mi csak téglák vagyunk. Vajon a buzgolkodó téglák megmenthetik-e az épületet? Nem, de mivel szeretik az építőt, ezért buzgolkodniuk kell...
(1Pét 2:5) Ti is, mint élő kövek, épüljetek lelki házzá, szent papsággá, hogy Istennek tetsző lelki áldozatokat mutassatok be Jézus Krisztus által.
Az Úr azt szereti, aki igaz és egyenes szívű, aki tüzes, és lelkesen küzd az Ő űgyéért. Ő nem kedveli a langyos lelkületűt. Ha langyos vagy, Ő kiköp téged a szájából...
(Jel 3:16) De mivel langyos vagy, se hideg, se meleg, kivetlek a számból.
Tehát ne tétovázzunk és ne legyünk félénkek, hanem buzgolkodjunk bátran. Emésszen minket a buzgóság az Úr házáért. Fonjunk mi is ostort, de nem ólmos, római ostort, mert az Úr misztikus Testét kímélnünk kell. Fonjuk azt finom selyemből. Emeljük fel szavunkat szent haraggal, de haragunk legyen szelídség. Küzdjünk és tusakodjuk, de nem gonoszul lesújtva ököllel, hanem szerető öleléssel. A testvéreink azok, akikkel tusakodunk, azaz, az ellenséggel harcolunk, és nem a megtévesztett testvéreinkkel...
Uram Jézus, buzgóság emészt a Te űgyedért. Add különös kegyelmedet, hogy megállhassak a küzdelemben. Ámen.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése