(Jak 1:17) Felülről, a világosság Atyjától csak jó adomány, csak tökéletes ajándék származik. Nála nincsen változás, sem árnyéka a változandóságnak.
A progresszív katolikusok úgy tesznek, mintha haladnának mélyebbre az igazság felé, de valójában csak arról van szó, hogy egyre jobban feltárják bűnös lelkületüket. Habár a pénz szeretete minden baj gyökere, mégis az egyház legnagyobb problémája a homoszexuális életforma.
(1Tim 6:10) Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak.
Megfigyelhető a történelemben, hogy a pénz szerelme, vagyis a gazdagság, és a homoszexuális hajlam kéz a kézben járnak. A birodalmak dicsőségét követte a gazdagság, ami után jött az erkölcsi hanyatlás és a dekadencia. Így van ez ma is a nyugati társadalmaknál. A dicsőséget követte a gazdagság, a gazdagságot pedig követte az elvilágiasodás, az erkölcsi romlás és a dekadencia. Az elvilágiasodott progresszív egyház pedig ma megerősíti a világot a bűnben a szürke ötven árnyalata szerint. De nemcsak, hanem a sötét ötven árnyalata szerint is...
Azt állítják, hogy a szentírásból nem lehet egyértelmű erkölcsi következtetéseket levonni a homoszexuális életformával kapcsolatosan, és figyelembe kell venni a mai tudományos fejlődést. Hogy a homoszexuális életforma nem erkölcsi, hanem kulturális kérdés... Fatális tévedés!... Olyan egyszerű a bizonyítás, hogy bárki rögtön felfoghatja:
- Az Úr Jézus mondta, hogy nem minden vallásos keresztény üdvözül, hanem csakis az, aki a mennyei Atya akarata szerint él...
(Mt 7:21) Nem mindenki, aki azt mondja nekem: »Uram, Uram!«, megy be a mennyek országába, csak az, aki megteszi Atyám akaratát, aki a mennyben van.
- A mennyei Atya akarata, az ember szexuális életével kapcsolatosan, világosan látható a teremtéstörténetben. Isten az embert férfinak és nőnek teremtette. Az ő szexuális kapcsolatukat áldotta meg, hogy szaporodjanak és sokasodjanak...
(Ter 1:27-28) Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket. Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá.
- A mennyei Atya akaratával szemben nem az áll, aki bűnt követ el, hanem az, aki bűnben akar élni. Aki bűnt követ el és elesik, a hite által hétszer is feláll, és újrakezdi életét. De, aki egyetért a bűnnel, és a sötétet világosnak mondja, aki Isten akaratával ellenkező dolgot akar, és azt hírdeti, dicséri és tanítja, annak nincs többé megtérés...
(Péld 24:16) Mert az igaz fölkel, ha hétszer esik is, de a gonosztevők esése végzetes.
(Zsid 10:26-29) Ha ugyanis azután, hogy az igazságot felismertük, szándékosan vétkeztünk, nincs többé áldozat a bűnért, hanem rettenetes ítélet és lángoló tűz vár ránk, amely megemészti a lázadókat. Aki Mózes törvényét megszegte, annak két vagy három tanú szavára irgalom nélkül meg kellett halnia. Gondolhatjátok, mennyivel súlyosabb büntetést érdemel az, aki lábbal tiporja az Isten Fiát, semmibe veszi a szövetség vérét, amely megszentelte, és kigúnyolja a kegyelem Lelkét.
Ezek jól ismerik az igazságot, de a szürke ötven árnyalatát választották, sőt a sötét ötven árnyalatát...
De miért teszik ezt? Azért, mert elvesztették királyságukat... Mi arra vagyunk rendelve, hogy királyi papság legyünk, szent nemzetség. Ez a királyság elsősorban a testünkben kell megvalósuljon, hogy ne uralkodjon rajta a bűn. Mert minden bűn a testen kívül van, de aki parázna, az a saját teste ellen vét...
(1Pt 2:9) Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, tulajdonul kiválasztott nép vagytok, hogy annak dicsőségét hirdessétek, aki a sötétségből meghívott benneteket csodálatos világosságára.
(1Kor 6:18) Kerüljétek a paráznaságot! Minden bűn, amelyet az ember elkövet, a testen kívül van; aki azonban paráználkodik, az a saját teste ellen vétkezik.
Mivel testüket meggyalázták, ezért ők Béliál fiai lettek. És mi köze van Krisztusnak Béliálhoz? Semmi...
(1Kor 6:14-16) Ne húzzatok egy igát a hitetlenekkel! Mi köze az igazságnak a sötétséghez? Hogyan hozható össze Krisztus Beliállal? Vagy mi köze a hívőnek a hitetlenhez? Hogyan fér össze Isten temploma a bálványokkal?
Isten kezdetben különválasztotta a világosságot a sötétségtől. Az Ő szavának ereje által a kettő nem vegyülhet össze. Csak a világosság fehérsége van és a sötétség feketesége. Nincs olyan, hogy szürke igazság, sem a szürkének ötven árnyalata. Nincs félig várandós asszony. Az asszony vagy várandós, vagy nem várandós...
(Ter 1:3-4) Isten szólt: „Legyen világosság”, és lett világosság. Isten látta, hogy a világosság jó. Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtől.
Amikor megjelenik a szürke, akkor már régen sötét, csak az még nem nyilványvaló. És a szürke ötven árnyalatát a sötét ötven árnyalata követi, mígnem teljes sötétség nem lesz. És ha a bennük lévő világosság sötétség, akkor mekkora a sötétség...
(Mt 6:23) Ha tehát a benned lévő világosság sötétség, milyen nagy akkor a sötétség!
Ezért nagy probléma a Fiducia Supplicans dokumentum, mert általa megjelent a szürke az egyházunkban, s vele együtt annak ötven árnyalata. Azt reméltük, hogy visszavonják azt, és újból világosságot teremtenek, de nem így lesz. Jön majd a sötét ötven árnyalata a szeptember 6.-ikai homoszexuális jubileumi zarándoklat által. Átvonulnak a szent kapun, és ezáltal nyilvánvaló lesz az egész világ előtt a romlottság dicsőítése. Ez egy borzasztó bálvány, ami miatt meglehet, hogy megölik és feldarabolják a levita feleségét, az Asszonyt, aki az Úrnő (v.ö. Bír 19:29; 2Ján 1:1). Meglehet, hogy az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyházat darabjaira szedik a szinodalis folyamatban, és püspöki konferenciákra szabdalják azt, amelyeknek saját tanítói hatalmuk lesz. Akkor majd kiderül, hogy soha nem szürkeség, hanem sötétség volt a szívükben, csak ez még nem nyilvánvaló. És ez az egyház legnagyobb problémája...
De Isten igazságának nincs ötven árnyalata, mert az egy, és egyedül világít a sötétségben. S ekkor felvetődik a kérdés: Hová fussunk?... Hová meneküljünk?... Sehova... Ha a tengeren elromlik a hajómotor, akkor nem az a megoldas, hogy a tengerbe ugrunk, és uszni kezdünk az elérhetetlen part felé, hanem a hajón maradunk és várjuk a segítséget. Amint Mózes mondta egykor a népnek a Vörös tenger partján, amikor közeledtek az egyiptomiak: Bízzatok! Legyetek erősek! Az Úr megszabadít...
(Kiv 14:13) Mózes így válaszolt a népnek: „Ne féljetek, legyetek erősek, és meglátjátok az Úr segítségét, amelyet ma nyújt nektek.
Az Úr ma is megsegít minket, ezért hát ne féljünk, hanem maradjunk állhatatosak...
Uram Jézus, a Te kezed nem rövidült meg, és ma is van hatalmad, hogy megsegítsd népedet. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése