(1Makk 2:12) Nézzétek szentélyünket: díszünket, dicsőségünket hogy kifosztották! A pogányok megszentségtelenítették.
2025. július 30., szerda
Nincs ötven árnyalata
2025. július 28., hétfő
A bátorság lelke
(Ef 3:12) Benne van bátorságunk és szabad utunk, hogy hűsége révén bizalommal közeledjünk Istenhez.
A bátorság lelke a Szentlélektől van, az Úr Jézus Krisztusban. Amikor az embert eltölti a Szentlélek, akkor az megszólal, bízik és erőszakos lesz jó értelemben véve...
(Lk 11:5-13) Aztán így folytatta: „Mondjuk, hogy valamelyikteknek van egy barátja, és az éjfélkor bekopog hozzá ezekkel a szavakkal: Barátom, adj kölcsön nekem három kenyeret, útról érkezett egy barátom, s nincs mit enni adnom neki. De az kiszól: Ne zavarj! Az ajtó már be van zárva, én is, gyermekeim is ágyban vagyunk. Nem tudok fölkelni és adni neked. Mondom nektek: Ha azért, mert barátja, nem kel fel, hogy adjon neki; amiatt, hogy nem tágít, mégis fölkel, és ad neki annyit, amennyire szüksége van. Azt mondom azért nektek: kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindenki, aki kér, kap, aki keres, talál és aki zörget, annak ajtót nyitnak. Közületek melyik apa ad a fiának követ, amikor az kenyeret kér? Vagy ha halat, akkor hal helyett tán kígyót ad neki? Vagy ha tojást kér, akkor talán skorpiót ad neki? Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle.”
Megszólalunk
A Szentlélek által megnyílik a szánk, és tanuságot teszünk a hitünkről. Az apostolok húsvét után bezárkóztak a zsidóktól való félelmükben, de pünkösdkor, miután leszállt rájuk a Szentlélek, bátran kiálltak és hirdették az evangéliumot, az Úr Jézus Krisztus halálát és föltámadását, és a megtérést, a bűnök bocsánatára...
(ApCsel 2:14) Péter a többi tizeneggyel előlépett, és zengő hangon beszédet intézett hozzájuk...
Hasonlóképpen van ez velünk is, amikor betöltekezünk Szentlélekkel. Akkor szavakat ad az Úr az ajkunkra, és betölti szánkat igéivel...
(Zsolt 81:11) Nyisd ki a szádat és én teletöltöm.
Járt a közösségünkbe egy lelkileg nagyon sérült lány. Hónapokon keresztül eljárt az összejövetelekre, de soha nem mondott egy szót se. Olyan volt, mintha néma lett volna. Aztán egyszer jött egy indiai pap és tartott egy egyhetes lelkigyakorlatot. Azt mondta ez a pap, hogy ha végigcsináljuk a lelkigyakorlatot, akkor az életünk megváltozik. A negyedik nap ez a "néma" lány már kiállt és felolvasott a szentírásból. A Szentlélek megnyitotta a száját...
Bízalommal vagyunk
A Szentlélek által bízalommal vagyunk Isten iránt. Bizalmason szólítjuk meg Őt, mint Atyát, és személyesen, mint Urunkat és Megvaltónkat...
(Mt 6:9) Ezért ti így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy...
(Mk 14:36) Ezt mondta: „Abba, Atyám! Minden lehetséges neked. Vedd el tőlem ezt a kelyhet! De ne az én akaratom legyen, hanem a tiéd.”
(Róm 8:15) Nem a szolgaság lelkét kaptátok ugyanis, hogy ismét csak féljetek, hanem a gyermekké fogadás Lelkét, általa kiáltjuk: „Abba, Atyánk!”
(1Kor 12:3) Ezért tudtotokra adom, hogy senki, aki Isten Lelke által szól, nem mondja: „Átkozott legyen Jézus!”, és senki sem mondhatja: „Jézus az Úr”, csakis a Szentlélek által.
Ez a bízalom betölti a lelkünket, és egy személyes, bensőséges viszonyunk lesz az Úrral...
Erőszakosok leszünk
A segítő kegyelem elvezet a hitre, és a hit által elnyerjük a Szentlélek ajándékát. Amint a krisztuskövető lelkében megnyílik a kegyelem áradata, folyamatosan erőszakot kell kövessen el a mennyek országáért...
(Mt 11:12) A mennyek országa Keresztelő János napjaitól mostanáig erőszakot szenved, és az erőszakosak ragadják el azt.
Ez azt jelenti, hogy nem elegendő a meddő hit, hanem azt hitből fakadó cselekedetek is kell kövessék, mert a hit cselekedet nélkül halott...
(Jak 2:20-26) Akarod-e tudni, balga ember, hogy a hit tettek nélkül mennyire meddő? Ábrahám, a mi atyánk, nem a tettei alapján igazult meg, amikor odatette fiát, Izsákot, áldozatul az oltárra? Láthatod, hogy hite működött tetteiben, és tettei tették teljessé a hitét. Így teljesült az Írás szava: „Ábrahám hitt Istennek, ez megigazulására vált”, és: „Isten barátjának” nevezték. Látjátok tehát, hogy az embert a tettek teszik igazzá, nem a hit egymagában. Ugyanígy a parázna Rácháb is nem a tettek által igazult-e meg, amikor menedéket adott a hírszerzőknek, s aztán más úton engedte őket tovább? Mert ahogy lélek nélkül halott a test, a hit is halott tettek nélkül.
Ezért hát folyamatosan és kitartóan kell kérni a kegyelmet, keresni Isten akaratát és zörgetni kell imával az Úrnál. Kérni kell, keresni kell és zörgetni kell kitartóan. Legyen példa számunkra az erőszakos özvegyasszony esete...
(Lk 18:3-5) Élt abban a városban egy özvegyasszony is. Elment hozzá, s kérte: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben. Egy ideig vonakodott, aztán mégis így szólt magában: Igaz, Istentől nem félek, embertől nem tartok, de annyira terhemre van ez az özvegy, hogy igazságot szolgáltatok neki, nehogy végül nekem jöjjön, és arcul üssön.”
Az özvegyasszony bátor volt: kitátotta a száját, kitartóan zörgetett és kért. Ha mi gonosz létünkre tudunk jót adni, mennyivel inkább adja a mennyei Atya a Szentlelket azoknak, akik kérik...
Drága Abba, Apuka, mennyei Atyánk! Szent Fiad, a mi Urunk Jézus Krisztus által kérünk, add nekünk a Szentlelket, hogy elteljünk hét ajandékával és megteremjük gyümölcseit. Ámen.
2025. július 25., péntek
Fújd meg a harsonát
Ezekiel próféta által kaptuk az őrálló példázatát. Sokan ezt napjainkra is vonatkoztatják, papokra és prófétákra egyaránt...
(Ez 33:1-6) Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: „Emberfia, szólj néped fiaihoz és mondd nekik: Ha valamely országra kardot bocsátok, és az ország népe egy férfit választ legkisebbjei közül és azt magának őrállóvá rendeli, s ez látja jönni a kardot az ország ellen, és megfújja a harsonát és hírt ad a népnek: ha aztán valaki meghallja a harsona hangját – bárki is legyen az –, de nem hallgat a figyelmeztetésre, és eljön a kard és elragadja: annak vére a saját fején lesz. Hallotta ő a harsona szavát, de nem hallgatott a figyelmeztetésre; ezért vére őrajta lesz; ha hallgatott volna a figyelmeztetésre, megmentette volna életét. Ha pedig az őrálló látja jönni a kardot, de nem fújja meg a harsonát, és a nép nem kap figyelmeztetést, és eljön a kard és elragad valakit közülük: azt ugyan a saját gonoszsága miatt ragadják el, vérét azonban az őrállónak kezéből fogom számonkérni.
De kik a papok, és kik a próféták? Ezek elsősorban az újszövetségi szolgálati papság. De van a királyi papság és prófétaság is, vagyis az egész Isten népe...
(1Pt 2:9) Ti azonban választott nép, királyi papság, szent nemzet, Isten tulajdonul lefoglalt népe vagytok, hogy hirdessétek annak hatalmas tetteit, aki a sötétségből meghívott titeket az ő csodálatos világosságára...
Tehát van szolgálati papság, és van királyi papság. És van a prófétaság is, akik próféta lelkek...
A szolgálati papság felelős a rábízott nyájért, vagyis a hívekért, és azok vezetéséért: Legeltesd bárányaimat!... Legeltesd juhaimat!...
(Jn 21:25-16) Miután ettek, Jézus megkérdezte Simon Pétert: „Simon, János fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek?” Ő azt felelte: „Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek!” Erre azt mondta neki: „Legeltesd bárányaimat!” Majd másodszor is megkérdezte: „Simon, János fia, szeretsz-e engem?” Azt felelte: „Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek!” Erre azt mondta neki: „Legeltesd juhaimat!”
És a szolgálati papság számot fog adni a rá bízott hívek lelkéért...
(Zsid 13:17) Engedelmeskedjetek elöljáróitoknak, és vessétek magatokat alá nekik, hiszen úgy őrködnek ők fölöttetek, mint akik számot fognak adni lelketekért, hadd tegyék ezt örömmel és ne sóhajtva, mert ez nem szolgálna javatokra.
Viszont a királyi papságot meg a próféta lelkeket a Szentlélek tüze hajtja. Érzik, tudják, hogy szólniuk kell... Nem folythatják el az indíttatást, és nem áshatják el azt az egy talentumot, amit úgy kaptak Isten Lelke által, mert számon kéri majd az Úr (Mt 25:27). Az ilyenek gyakran gondolják magukban, hogy hallgatni fognak: elég, többé nem szólok... - de a Lélek úgyis arra ösztönzi őket, hogy ismét szóljanak...
(Jer 20:9) Azért azt mondom: Nem emlékezem róla, sem az ő nevében többé nem szólok; de mintha égő tűz volna szívemben, az én csontjaimba rekesztetve, és erőlködöm, hogy elviseljem azt, de nem tehetem.
Az őrállónak különös szemüvege van. Nem is szemüveg az, hanem látókészülék. Ez egy olyan látókészülék, amellyel éjszaka is látni. De miért éjszaka? Azért, mert az ellenség tolvaj és a gyilkos, és mindig éjszaka jön, a szellemi sötétségben...
(Jn 10:10) A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen.
De az őrálló, legyen az pap vagy próféta, az emberi kapcsolatok hálójában él. Ez olyan, mint egy pókháló. Sok szál van benne. De az egyik ilyen szál kifelé és felfelé tart, a magasba. Van olyan pók, amelyik megfeledkezik és azt mondja: Mi ez a felfelé tartó szál? Ez haszontalan... És elvágja... Az ilyen lezuhan és kárát vallja, mert az az egy száll tartotta őt. Így van ez az őrállóval is, amikor megfeledkezik a feladatáról, amelyet fentről kapott. Megfeledkezik arról, hogy ő sokak életéért felelős. Hogyan kellemetlenkedjek? Miért zavarjam meg a pókhaló szálait? A szálak túlsó végén valakik érintve lesznek...
Hogyan fújjam meg a kürtöt? Mit szólnak hozzá a barátaim? Azt mondják: Ez nincs ránk tekintettel. Elveszíthetem barátságukat...
Hogyan fújjam meg a kürtöt? Mit szólnak hozzá a munkatársaim? Azt mondják: Ez nem kollegiális. Elveszíthetem megbecsülésüket...
Hogyan fújjam meg a kürtöt? Mit szólnak hozzá a főnökeim? Azt mondják: Ez nem alkalmas. Elveszíthetem értékelésüket...
Az őrálló dilemája, hogy elveszíti az emberek baratságát, megbecsülését és értékelését, hogy őt elszigetelik és kizárják. Ezért az őrálló kisértése olyan, mint a feledékeny pók tévedése, mely elvágja azt az egy felfelé tartó szálat. A figyelmetlen őralló azért nem fújja meg a kürtöt, mert nem Istenre van tekintettel, hanem az emberekre.
Az őrálló, legyen az pap vagy próféta, csak arra az egy felfelé tartó szálra kell figyeljen, vagyis az Istennel való kapcsolatra, és akkor mindig észre fogja venni az ellenséget. Akkor, a Szentlélek erejével, mindig ellenállhatatlan késztetést fog érezni, hogy megfújja a kürtöt, amikor látja az ellenséget. A kürt pedig lehet beszéd vagy írás, hang vagy kép, hallás vagy látás...
Uram Jézus, add nekünk a bátorság Lelkét, a Vigasztalót és Pártfogót, hogy mindig legyen merszünk megfújni a harsonát, ha veszély jön a lelkekre. Ámen.
2025. július 22., kedd
Kegyes ideológia
Péter apostol arról ír az első levelében, hogy némelyek egykor majd ki fogják forgatni az írásokat. Ahány szentírási fordítás, annyi kifejezés van itt használva: kiforgatják, elferdítik, kicsavarják, elcsűrik-csavarják, meghamisítják. Szúbúl (szóból) ért az ember - mondta a vidéki szolga, amikor felpofozták... Hát mi is értűnk a "szúbúl"...
(1Pét 3:16-17) Szól is ezekről minden levelében. Bizonyos dolgokat nehéz ugyan megérteni bennük – ezeket a tudatlanok és állhatatlanok kiforgatják, mint ahogy a többi írásokat is, a saját vesztükre. Ti tehát, szeretteim, miután mindezt előre tudjátok, vigyázzatok, hogy az istentelenek tévelygése magával ne ragadjon titeket, és el ne veszítsétek saját szilárdságotokat.
Nem először adnak el nekünk rozsdát arany áron... Ahogy a román mondja: De ce umblii cu cioara vopsitã? - vagyis: Miért jősz festett varjúval? Igen. Volt már itt szocializmus, volt kommunizmus, volt Lenin, Sztálin, Ceausescu, stb... Felismerjük mi az ideológiát meg a propagandát... Csak egy baj van, hogy most már az kegyes ideológia lett, kegyes katolikus ideológia...
A kegyes ideológia az, amikor nincs olyan szentírási rész, nincs olyan katekézis, homília vagy szentbeszéd, ahová ne lehetne beleszőni az új világrend valamelyik űzenetét. Lehet az bármelyik ószövetségi vagy újszövetségi rész, jelenet vagy példázat, a jól képzett és progresszív teológus mindig ki tud lyukadni valahol az ilyen szlogeneknél: befogadás, testvériség, egység, béke, meghallgatás, szinodalitás, remény, stb. És nyilván, ezt leginkább azért teszi, hogy a nyugati keresztény ember elfogadja, hogy a városukat és templomukat az ő érdekében dúlják fel a migránsok, hogy az ő érdekében forgatják ki az egyházat apostoli jellegéből. Mi meghallgatunk titeket! Hát ti akarjátok ezt... Nem? De...
És ez valahogy olyan, mint az az ember, akinek mindenről a pálinka jut eszébe, vagy az az asszony, akinek mindig a férj a hibás... De ez, de az, de így, de úgy, de mindig is, te vagy a hibás... Ezek is mindig ide jukadnak ki. Vigyáznak arra, hogy legalább 80%-a szentbeszédnek az evangéliumról szóljon, és csak ide-oda szőnek bele egy-egy szlogent a világhatalom üzenetéből. Ti csak higgyetek Krisztusban, és mi majd adunk nektek egy új krisztust. Az arány pedig lassan növekedni fog, és szép lassan az evangéiumot meghamisítják. A lényegesről a lényegtelenre terelik a figyelmet, a központi üzenetről pedig a mellékes dolgokra. Addig forgatják, amíg az, ami néhány évvel ezelőtt még szörnyű dolognak számított, most elfogadott lesz... Hát nézd... Ugyanarról beszélünk, csak más megvilágításban. Ja, hogy az Úr Jézus azzal a példázattal teljesen más dolgot üzent? Az a te véleményed... Én ezt mondom, mert megtehetem... És így, az új generáció már egy teljesen új tanítást, egy teljesen új evangéliumot ismer meg, tesz magáévá...
Láttam vallásos közösségeket, ahol egy evangéliumi rész helytelen magyarázata milyen komoly következményel járt. Embereket fosztottak ki, családokat tettek tönkre és életek törtek derékba... Mi lesz azokkal, akik azt tanulják, hogy a Föld anya tiszteletében és az ökológiai megtérésben van az üdvösség, akik azt hallják, hogy a förtelmes szexuális gyakorlat szeretet, akik azt veszik be, hogy az iszlám egy igaz vallás, stb?... Micsoda borzalom...
A kegyes ideológia olyan mint a kígyó. Észrevétlenül kúszik és hatol be a cipődbe, a ruhádba, a kebledbe... Aztán ha majd megmart, szép lassan belehalsz lelkileg... Belehalsz, mert kicserélik Krisztust egy hamis krisztussal. A szívedben és a világban egyaránt... Ne gondold, hogy elég okos vagy, és nem tudnak majd becsapni... Ők nagyon jól tudják, hogy mire képesek. Szépen kicserélnek mindent, és keresni fogod, hogy miben kapaszkodhatsz meg, de nem lesz amiben...
Kegyes ideológia... Mi a megoldás? Nagyon jól tudják, hogy ha ellenük szólsz, az egyház ellen támadsz. Ha az egyház ellen támadsz, akkor önmagad ellen támadsz, mert Krisztus testének tagja vagy... Ők nyertek, te veszítesz... Részükről ez ilyen egyszerű...
De van valami, amivel nem számoltak: a szentségek, a Szűzanya és a személyes ima. Don Bosco álma szerint az Oltáriszentség és a Szűzanya fognak megtartani minket...
Uram Jézus, segíts nekünk imádkozni és virrasztani, hogy kísértésbe ne essünk. Ámen.
2025. július 20., vasárnap
A keresztség bárkája
A hamis engedelmesség
Az alázatosság és az engedelmesség ikertestvérek, és a legfontosabb erények közé tartoznak. Ezek nem föltétlenül keresztény erények, hanem inkább egyetemes erények. Minden nép királya előtt kedves az alázatos és engedelmes szolga. Így volt ez a fáráóknál, a kínai császároknál és a szultánoknál is. De az alázatosság csak addig kedves, amíg a szolga az urának engedelmeskedik. Ha egy szolga más uraknak engedelmeskedik, akkor az már nem alázatosság, hanem árulás.
Az Úr Jézus is, mint királyok Királya, meghagyta az engedelmesség parancsát az apostoloknak. Az engedelmesség parancsa szólt egykor az apostoloknak, és az apostolokon keresztük a híveknek. A hívők, engedelmeskedve az apostoloknak, engedelmeskednek Krisztusnak, és végső soron annak, Aki Őt elküldte, vagyis a mennyei Atyának...
(Lk 10:16) Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket megvet, engem vet meg; aki pedig engem megvet, azt veti meg, aki engem küldött.
Az engedelmesség parancsát az apostolok átadták a püspököknek, a presbitereknek és a közösségeknek. Péter és Pál apostolok szavai szerint, Krisztusban, mindenkinek engedelmességgel tartozunk: engedelmesek kell kegyünk az egyházi és a világi előljáróknak egyaránt, sőt még egymásnak is...
(1Pét 2:13-14) Engedelmeskedjetek az Úrért minden emberi hatalomnak, mind a királynak, a legfőbbnek, mind a helytartóknak, akiket ő küldött, hogy a gonoszokat megbüntessék, a jókat pedig kitüntessék.
(1Pét 5:5) Ugyanígy, ti fiatalok, engedelmeskedjetek az elöljáróknak. Egymás iránt pedig mindannyian viseltessetek alázattal, mert az Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak azonban kegyelmet ad.
(1Kor 16:15-16) Kérlek titeket, testvérek: ismeritek Sztefanász háza népét, hogy ők Achájának zsengéi, és hogy magukat a szentek szolgálatára szentelték; ti is engedelmeskedjetek az ilyeneknek, és mindenkinek, aki velük együtt munkálkodik és fárad.
(Ef 5:21) Engedelmeskedjetek egymásnak Krisztus félelmében!
(Zsid 13:17) Engedelmeskedjetek elöljáróitoknak, és vessétek magatokat alá nekik, hiszen úgy őrködnek ők fölöttetek, mint akik számot fognak adni lelketekért, hadd tegyék ezt örömmel és ne sóhajtva, mert ez nem szolgálna javatokra.
De ami közös ezekben az igékben, az az, hogy az engedelmességet Jézus Krisztus szent nevében kérik. Nem valamilyen más isten nevében, nem a császár nevében, nem is a természet nevében, hanem Jézus Krisztus szent nevében, Aki egyedül Megváltó és Üdvözítő, az élő Isten Fia.
Tehát az alázatosság és engedelmesség csak addig erények, amíg azzal Jézus Krisztusnak, az Ő igéinek és parancsolatainak adózunk. Amikor ezek nem Őérte, nem az Ő igéinek és parancsolainak megtartására vannak, hanem valami hamis krisztusért, Krisztussal ellenkező dologért, akkor ott már árulásról van szó. Áruló az is, aki az Úr igéivel és parancsolataival ellenkező dolgokat kér, és az is, aki ezeknek engedelmeskedik. Az ősbűn esetében láthattuk, hogy nem egyforma bűne volt a kísértő őskígyónak és a megkísértett emberpárnak. És nem volt egyforma az ítéletük sem. Hasonlóképpen, ma is, másképpen lesz megítélve az, aki az Úr igéivel ellenkező dolgokat tanít és követel, és másképpen az, aki ezek hatására elhajlik az igazságtól.
Ma is, mint egykor a galatáknál, a hamis engedelmesség szelleme kering az egyházban. Sokan erre más szellemre (hitegetésre) hallgatnak, és nem arra, Aki meghívta őket az üdvösségre...
(Gal 5:7-8) Eddig jól futottatok. Ki akadályozott meg titeket abban, hogy engedelmeskedjetek az igazságnak? Ez a szellem nem attól ered, aki titeket meghívott.
A Covid járvány ideje alatt történt, amikor szembesültünk a felháborodást keltő egyházi intézkedésekkel, hogy találkoztam az utcán az egyik szerzetes testvérrel. Őszintén megosztottam vele a felháborodásomat és fájdalmamat ezekkel a dolgokkal kapcsolatosan. Ő erre azt mondta, hogy nem foglalkozik velük, mert ő engedelmeskedik, és azt teszi, amit a felettesei mondanak. Ekkor én megkérdeztem tőle, hogy ez akkor is így van-e, amikor olyan dolgot kérnek, ami ellenkezik az Úr Jézus igéivel és parancsolataival? Ő váltig azzal takarózott, hogy a szerzetesi fogadalommal engedelmességet fogadott. Ha pedig valami olyant parancsolnak neki, ami nem helyes, akkor az a felettesének felelőssége. Hát igen - érveltem én - a náci parancsnokok is próbálkoztak már ezzel a nürnbergi perben, mégis elítélték és felakasztották őket. Az engedelmesség nem hatalmaz fel a bűnös cselekedet végrehajtására, és nem ment fel. Van személyes felelősség. Ha azt mondják neked, hogy ugorj a kútba, beleugrassz-e? Ő erre felháborodott és elrobogott...
És láthatunk sok papot, szerzetest, de világiakat is, akik az ilyen fajta hamis engedelmesség széles skáláján mozognak. Van, aki hallgatva, engedelmesen sunyít, és jól vigyáz magára. Van, aki beáll engedelmesen a sorba, és ő is tanítja a mai eretnekségeket. És van, aki lelkesen dicsőíti a hamisságokat, ha kérik tőle, ha nem. A minap lehettem tanúja, hogy az egyik testvérnek mennyire átmosták már az agyát. Alig egy fél óra alatt, három mantra is elhagyta a száját: az Úr ránk bízta a földet..., a muszlim testvéreink..., a remény zarándokai... Igen, a mai új tanok nagyon fülbemászóak, és az "engedelmes" testvérek hamar felkapják ezeket, anélkül, hogy értenék is miről van szó...
Viszont azok a papok és szerzetesek, akik jól értik a dolgokat, de hallgatnak, a hamis sáfár félelmével élnek szívükben: "kapálni nem tudok, koldulni szégyellek." Mitévő legyek ha megszólalok és kitesznek?... Mi lesz akkor a hivatásommal?... És hogyan élek meg odakint a világban?... Nagy dolog az eskű és a fogadalom: Krisztusban magasztos hívatás, de Krisztus nélkül szövetség a halállal (Iz 28:15; Mt 5:34)...
(Lk 16:3) Az intéző így gondolkodott: mitévő legyek? Uram elveszi tőlem az intézőséget. Kapálni nem tudok, koldulni szégyellek.
Igen. Ez bizony nagyon komoly dolog... Mindenkinek nagyon fontos az ő élete és egzisztenciája. Mihez kezdjen egy pap, vagy egy szerzetes, ha ellenkezik feletteseivel és felfüggesztik vagy laicizálják? Mi lesz akkor az ő hivatásával? Hogyan fog megélni? Nem... Ez lehetetlen... Isten ments!... Ilyen nem történhet velem (Mt 16:22)... És így szépen elaltatják a lelkiismeretüket, átformálják az ízlésüket, alkalmazkodnak az új tanokhoz, az új rendhez és trendhez...
De a nyugtalanító kérdés az, hogy mit szól ehez az Úr Jézus, Akinek végtére is egyedül tartozunk engedelmességgel és elszámolással? A szolgájának fog tekinteni minket, vagy egy más urat szolgaló árulónak?... Elnyerem-e majd a jutalmamat, vagy ki tudja? Talán abban bízok, hogy csak ma ússzam meg, aztán majd holnap esedezem irgalomért? Hát nem ma kellene küzdeni az igazságért, hogy holnap jutalomra legyek érdemes (Mt 5:10-11)? És mi lesz a kereszt felvevésével és hordozásával (Mt 10:38)? Az Úrban van a reménységem, vagy tán a papi, szerzetesi hivatásomban? Aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt (Mt 16:25)... Tán azt hiszed, hogy ez csak a világi életre vonatkozik? Bizony mondom neked, hogy bármire, ami eltérít Isten igazságától. Még a papi és szerzetesi hivatásra is, ha valaki azt bálványozza... És ha majd szembejön a végső megpróbáltatás, nem jobb igazként kirekesztve élni, mint a hamisságban felmagasztalva lenni?... Legyetek okosak, mint a kígyók, és szelidek, mint a galambok (Mt 10:16)...
Uram Jézus, Te vagy az Úr, és rajtad kívül nincsen más. Ments meg minket az elpártolástól, az árulástól és a júdási sorstól. Ámen.
2025. július 19., szombat
Földi mennyország
Egyesek szerint van földi mennyország. Lehetséges. Meg kell valósítani. Klaus Schwab-nál és a hasonszőrű társainál ezt fenntartható fejlődésnek is nevezik...
Miután annyi pénzt halmoztak fel, hogy többször is ki tudják fizetni a világ nemzetállamait, és a bankok, a részvények meg a multinacionális korporációk eszköztárai által terelgetik az országok politikáját, meghatároztak néhány irányzatott a földi mennyország megvalósításához. Ezek közül a következők lehet kiemelni:
- Az ökológia és a zöld áttérés;
- A migráció, a nemzetek, fajok és a vallások összekeverése;
- A gender ideológia és az LMBTQ mozgalom;
- A digitális pénz és a magántulajdon felszámolása;
- Globális egészségűgy és egészségűgyi korlátozasok.
Ezek a tervek, amelyeket már látjuk, hogy megvalósulnak azokban az országokban ahol neoliberális, szabadkőmüves erők jutnak hatalomra, egy olyan világot akarnak, amelyben az emberek szigorú ökológiai követelmények között, fajilag vegyes társadalomban, vallási diverzitásban, család nélkül, szexuális sokszínűségben, pénz és magántulajdon nélkül, egészségűgyi korlátok közt tengetik életüket.
Nyilván, a társadalmak széles körei még ma is józanok, és lázadnak e modern rabszolgaság ellen, ezért hát szükség van a "soft" módszerekre is. A mindenkori gonosz császárok és királyok hamis papokat és prófétákat állítottak maguk mellé, hogy hamis spiritualitással, kihasználva az emberek istenfélelmét, engedelmességre kényszerítsék őket.
Ez így van ma is. Ezért van az, hogy az egyház tanításában manapság gyakran nem Isten országát hírdetik, hanem a Föld anyát és a teremtésvédelmet. Ezért van az, hogy az egyházi vezetés ma a békét, a befogadást, az iszlámmal való egységet és az emberi testvériséget hirdeti, megfeledkezve szentjeink és hőseink áldozatáról, meg a déli harangszóról. Megfeledkezünk a nándorfehérvári meg a lepantói csatáról, de a keresztény Európa városait és templomait muszlim tömegek gyalázzák. Ezért van az, hogy az egyházban ma megáldják azt, amit korábban égbekiáltó bűnnek tartottak, és ami természetellenes szexuális gyakorlat. Ezért van az, hogy a legmagasabb egyházi fórumoktól hallunk az univerzális, minimálisan garantált jövedelemről. Ezért van az, hogy az egyházi vezetőség a Covid járvány ideje alatt bezárta a templomokat, és a Covid oltásokat támogatta. Ezek mind a világi hatalom programjának részei, de nem Istentől valók. Ezek antikrisztusiak...
Amikor azt halljuk az egyházi vezetés magas színtjeiről, hogy egység, befogadás, testvériség, béke, tolerancia, vallások egyenlősége, teremtés védelme, stb. akkor tudhatjuk, hogy nem Isten igazságát és parancsolatait közvetítik, hanem a földi uraik programját. A mennyei Atya akarata viszont az, hogy higgyünk egyszülött Fiában, Jézus Krisztusban, Aki egyedül közvetítő Isten és ember között. Rajta kívül nincs üdvösség. Az igazi próféta Őróla beszél, míg a hamis próféta a világról...
(1Tim 2:5-6) Hiszen egy az Isten, és egy a közvetítő Isten és az emberek között: az ember Krisztus Jézus, aki odaadta önmagát váltságul mindenkiért, hogy tanúságot tegyen a meghatározott időben.
(ApCsel 4:12) Nincs üdvösség senki másban. Mert nem adatott más név az ég alatt az embereknek, amelyben üdvözülhetnénk.
Ma a krisztuskövetők, legyenek azok papok vagy világiak, egyfajta zsibbadt állapotban szunnyadnak lelkileg, és hagyják, hogy a hamis próféták tégláról téglára kicseréljék az egyház tanítását. Ezek más isteneket imádva, egy más egyházat hoznak létre észrevétlenül, megtartva a formákat, de kicserélve a tartalmat. Krisztust emlegetik, de az nem az igazi Krisztus, hanem egy hamis krisztus (Mt 24:24)... Ezt a módszert alkalmazták a táltosok is, akik több helyen befúrakodtak annak idején a katolikusok közé...
Aki ma arra számít, hogy valaki tanítani és vezetni fogja, az bizony megszívja... Ma mindenki tud írni és olvasni. Ma a legtöbben rendelkeznek egy közepes intelektuális képességgel. Ezért ma mindenki köteles, hogy szorgosan keresse az igazságot...
(Mt 7:8) Mert mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek ajtót nyitnak.
Földi mennyországot ígérnek, de az földi pokol lesz. Földi pokol lesz, ahol nincsen tűz, mert a Szentlélek tűzét kioltják, de van Istentől való elszakadás, szellemi sötétség és gyötrelem. Ha a nagy elszakadás napjai meg nem rövidíttetnének, akkor minden test elpusztulna a gyötrelemben...
(2Thessz 2:3) Senki semmiféle módon ne vezessen félre titeket. Mert az Úr napját megelőzi a hittől való elszakadás, amikor megjelenik a törvénytipró, a kárhozat fia.
(Mt 24:22) Ha meg nem rövidülnének azok a napok, egyetlen ember sem menekülne meg. De a választottak kedvéért megrövidülnek azok a napok.
Urunk Jézus, kérünk téged mi, akik az utolsó napokban születtünk, hogy irgalmazz és add nekünk kegyelmedet, hogy megmeneküljünk a ránk jövő nehéz napokban. Ámen.
2025. július 17., csütörtök
Meghaltunk a világ elemeinek
A keresztség szentségével kapcsolatosan tanítják ugyan, hogy Jézus Krisztus, Isten Fia által beleoltatunk lelkileg a Szentháromság egy Isten életébe, hogy új életre születünk a kegyelem által és, hogy Isten gyermekei leszünk, de keveset beszélnek arról, hogy mi történik a test szempontjából. Ez valószínűleg azért van így, mert leginkább kisgyermekeket látunk a kereszteléseken, és náluk nem illik még a halálról beszélni. Pedig Szent Pál, a keresztséggel kapcsolatosan, szinte többet ír a bűnben született test haláláról, mint a lélek újjászületéséről...
(Róm 6:3-11) Nem tudjátok, hogy mindnyájan, akik megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusra, az ő halálára keresztelkedtünk meg? A keresztség által ugyanis eltemetkeztünk vele együtt a halálba, hogy amint Krisztus feltámadt a halottak közül az Atya dicsősége által, éppúgy mi is az új életben járjunk. Ha ugyanis eggyé lettünk vele halálának hasonlóságában, úgy majd a feltámadásában is egy leszünk vele. Hisz tudjuk: a régi embert bennünk azért feszítették meg vele együtt, hogy a bűn teste elpusztuljon, és ne szolgáljunk többé a bűnnek. Mert aki meghalt, az felszabadult a bűn alól. Ha tehát meghaltunk Krisztussal, hisszük, hogy vele együtt élni is fogunk. Mert tudjuk, hogy Krisztus, miután feltámadt a halottak közül, többé nem hal meg, a halál többé nem uralkodik rajta. Mert halálával egyszer s mindenkorra meghalt a bűnnek, élve azonban Istennek él. Ti is úgy tekintsétek tehát magatokat, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek Krisztus Jézusban.
A keresztség szentségében, test szerint, alámerülünk a halálba, a bűntől való szabadulásért, hogy lelkileg felemelkedve, a kegyelem által, új életre szülessünk. Ezért a neoprotestánsok teljes alámerülése a kereszteléskor sokkal kifejezőbb, még akkor is ha szükségtelen. Ugyanis a kereszteléshez elég egy csorrantásnyi víz is.
A megkeresztelt gyermek teste viszont majd csak később, a keresztelés után fejlődik ki, és el kell érnie embersége teljességét. Ezért aztán, élete folyamán, minden fiatal ki van téve a test indulatainak, és azok hatása alatt él egy ideig. Minden fiatalnak meg kell élnie valamennyire a "tékozló fiú" életállapotát. És mivel minden ember valahol "tékozló fiú" lesz, és élete kibontakozása során "elvándorol egy messzi országba", ezért minden megkeresztelt embernek meg kell egyszer térnie az Úr Jézushoz...
Amikor a megkeresztelt és megtért krisztuskövető elkezdi járni a lelki élet útját, hamar megtapasztalja, hogy két törvény harcol benne egymás ellen: a testi és a lelki. A test a lélek ellen és a lélek a test ellen tusakodik őbenne...
(Róm 7:14-23) Tudjuk ugyanis, hogy a törvény lelki, én azonban testi vagyok, rabszolgája a bűnnek. Magam sem értem, hogy mit teszek. Mert nem azt teszem, amit akarok, hanem azt teszem, amit gyűlölök. De ha azt teszem, amit nem akarok, helyeslem a törvényt, hogy jó. Így már nem is én cselekszem azt, hanem a bennem lakó bűn. Tudom ugyanis, hogy a jó nem lakik bennem, azaz a testemben; mert megvan bennem az akarat a jóra, de a jót megtenni nem tudom. Hisz nem teszem a jót, amelyet akarok, hanem azt teszem, amit nem akarok, a rosszat. Ha pedig azt cselekszem, amit nem akarok, már nem én teszem azt, hanem a bűn, amely bennem lakik. Így tehát én, aki a jót akarom tenni, azt a törvényt találom, hogy a rossz áll hozzám közel; mert belső emberi voltom szerint gyönyörűségemet találom Isten törvényében, de más törvényt érzek tagjaimban, s ez küzd értelmem törvénye ellen, és a bűn törvényének foglyává tesz, amely tagjaimban van.
(Gal 5:17) A test ugyanis a Lélek ellen tusakodik, a Lélek meg a test ellen. Ellentétben állnak egymással, s így nem azt teszitek, amit szeretnétek.
De az Úr Jézus Krisztus magára vette az emberi természetünket, hogy hordozója legyen isteni természetének. Ő valóságos Isten és valóságos ember. Két természet egyesül az Ő szentséges Szívében, és Őbenne valósul meg a tulajdonságok kicserélődése. Ő részese lett emberségünknek, hogy részesítsen minket istenségéből. Nem leszünk istenek, de részesít minket isteni természetéből...
(2Pét 1:4) Értékes és nagy ígéreteket kaptunk, hogy általuk részeseivé legyetek az isteni természetnek, és megmeneküljetek a romlottságtól, amely a világban uralkodik a bűnös kívánság következtében.
(1Ján 3:2) Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mik leszünk. Tudjuk azonban, hogy amikor megjelenik, hasonlók leszünk hozzá, mert látni fogjuk őt, úgy, amint van.
A kegyelem, ami az abszolut forrásból, az Ősszentségből, Jézus Krisztus szent testének oldalsebéből árad ránk, és ami az oltárról folyik alá a hívek szívébe a szentségek vétele által, átformálja a krisztuskövetők szívét-lelkét. Ezáltal az ember, aki csak test, és, aki még a természet és világ elemeinek hatása alatt él, elkezd növekedni lélekben, és elkezd kiszabadulni azoknak hatása alól...
(Gal 4:3) Így mi is, amíg kiskorúak voltunk, a világ elemeinek szolgasága alatt voltunk.
Ez egy olyan szabadulási folyamat, amelyben nemcsak az ember szíve-lelke, hanem az ő teste is lassacskán felszabadul a bűnös, evilági befolyások alól. A megtért ember evilági, testi élete is lassan átalakul. Aztán, amikor elérte a keresztény felnőttkort, amikor már szilárd táplalékkal taplálkozik (1Kor 3:2), és amikor már tudja, hogy mi a szélesség, a hosszúság, a magasság és a mélység (Ef 3:18), már nem sínylődik többé a világ elemeinek hatása alatt, hanem eljut a krisztusi szabadságra (Jn 8:32). A Krisztusban felnőtt hívő már nem igazodik test szerint a világ elemeihez, hanem csakis lélek szerint az Úr Jézus Krisztushoz...
(Kol 2:8) Vigyázzatok, hogy senki rabul ne ejtsen titeket bölcselettel és hiú megtévesztéssel, amely emberi hagyományhoz, a világ elemeihez, nem pedig Krisztushoz igazodik.
(Kol 2:20-23) Ha tehát Krisztussal meghaltatok a világ elemeinek, miért vesztek magatokra szabályokat, mintha a világban élnétek: „Ne nyúlj hozzá, ne ízleld, ne érintsd!" Hiszen ezek mind arra valók, hogy a használat folytán elpusztuljanak. Csak emberi parancsokról és tanításokról van szó. A bölcsesség látszatát keltik az önkényes istentisztelettel, az alázatoskodással és a test sanyargatásával, de nincs bennük semmi érték; csak az érzéki test kielégítésére szolgálnak.
És ha a keresztség által meghaltunk a bűnnek, meg a világ elemeinek, akkor többé már nem vagyunk rabjai a test kívánságainak, a természetnek és a világ elemeinek...
Tehát a lelki ember célja nem a szerfölötti jámborkodás, hanem a Szentlélek kegyelmével való töltekezés. Az ilyen már itt, ebben az életben, megtapasztalja a részesedést Krisztus dicsőséges feltámadásából és a megdicsőült test tulajdonságaiból. A szentek élete bizonyítja ezt a különböző természettudományos szempontból nem magyarázható megnyilvánulásokban, mint pl: a bilokáció, a levitáció, a stigmák, a csak az oltáriszentséggel való taplálkozás, stb...
Ha mindez nem így lenne, akkor igazuk lenne az asztrológusoknak, és hatással lennének ránk az égitestek. Akkor mi is mindig kellene figyelnünk a horoszkópokat, hogy miként befolyásol minket a Hold, a Mars, a Vénusz, vagy a Merkur állása. Akkor a buddhistáknak is igazuk lenne, hogy a természettel összekapcsolva élünk, és halálunk után beleolvadunk az egységbe, hogy majd reinkarnalódva ismét visszaszülessünk a földre.
De a mi Urunk nem a természetben és nem a világ elemeiben van, hanem a mennyben, a mennyei Atya jobbján. Mi pedig szabadok vagyunk Jézus Krisztusban a test és a bűn szolgaságától, a természet és a világ elemeitől. Akkor hát hogyan mondhatják, hogy arra vagyunk rendelve, hogy a természetbe, a világ elemeibe kapcsolódva, harmóniában éljünk a földön, mint az őslakós indiánok? Hát vissza akarnak vezetni minket a bűn szolgaságába és a pogányságba? Isten mentsen! Nekünk nem a természettel kell harmóniában élnünk, hanem részesedve a feltámadt Krisztus dicsőségből, már ebben az életben fel kell emelkedjünk a mennyei dolgokhoz...
Ima: Urunk Jézus Krisztus, áraszd ránk nagy irgalmadat szent oldalsebedből, a kegyelem kiapadhatatlan forrásából, hogy már itt, ebben az életben, részesedjünk a mennyei állapotból. Ámen.
2025. július 13., vasárnap
Öko-mise
A. Miután 2025 július 3-án kihirdették az öko-misét vagyis a új liturgikus formulát: a Missa "pro custodia creationis" (Mise "a teremtés megőrzéséért), rá hat napra, vagyis július 9-én, a pápa már meg is tartotta az első ilyen misét a teremtésvédelemért. A miséről tudósítottak a Vatikáni hírek-ben, magyarul ITT és angolul ITT.
A pápa homíliájáról a következőket tudósították:
Leó pápa kijelentette, hogy keresztényként a teremtés gondozására irányuló küldetésünket az Úr bízta ránk, hogy békét és kiengesztelődést hozzunk a bajba jutott világunkba. „Halljuk a föld és a szegények kiáltását” – mondta –, „mert ez a kiáltás elérte Isten szívét. A mi felháborodásunk az Ő felháborodása; a mi munkánk az Ő munkája.” Az Egyház ezért arra hivatott, hogy igazságot hirdessen a nemzeteknek, hogy a rosszat jóvá, az igazságtalanságot igazságossággá, a kapzsiságot pedig szeretetközösséggé változtassa, mivel az Egyház tanúságot tesz a „Teremtő és a teremtmények közötti elpusztíthatatlan szövetségről”. Emlékeztetett arra, hogy Assisi Szent Ferenc Isten egész teremtés iránti szeretetére összpontosított, amely mindennek életet ad. „Csak a szemlélődő tekintet változtathatja meg a teremtett dolgokkal való kapcsolatunkat, és vezethet ki minket az ökológiai válságból, amelyet az Istennel, felebarátunkkal és a földdel meglévő kapcsolatok megszakadása okoz a bűn következményeként – világított rá a Szentatya.
XIV. Leó pápa utalt rá, hogy Ferenc pápa azt szerette volna, ha a Laudato Si’ falu „egy laboratórium” lenne, amelyben a teremtéssel való harmónia testesül meg, miközben új módszereket keres a természet védelmére. Befejezésül Leó pápa arra hívta a keresztényeket, hogy terjesszék a harmóniát az egész világon, Szent Ágostontól merítve ihletet. „Uram, műveid dicsérnek Téged, hogy mi is szeressünk téged, és mi is szeretünk téged, hogy műveid dicsérhessenek Téged.”
Nagyon tömörek a fenti kijelentések. Feltételezve, hogy hűen adták vissza a pápa beszédét - mivel bennem is "dubia" merült fel - sorra veszem ezeket a kijentéseket:
1. keresztényként a teremtés gondozására irányuló küldetésünket az Úr bízta ránk
A küldetés azt jelenti, hogy valakit küldenek egy bizonyos feladat elvégzésére. Hát akkor nézzük meg az evangéliumokban, hogy mire küldte az Úr Jézus az apostolokat, illetve milyen küldetést adott az apostoloknak meg a tanítványoknak:
a). Az apostolok küldése...
(Mt 10:7-8) Menjetek és hirdessétek: "Elközelgett a mennyek országa!" Gyógyítsatok betegeket, támasszatok föl halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, űzzetek ki ördögöket! Ingyen kaptátok, ingyen adjátok!
Tehát, amint olvassuk, az apostolok küldetése nem a teremtett világ gondozására irányúlt, hanem a mennyek országának hírdetésére, a betegségekben szenvedő, lelki halálban alvó, tisztátalanságban bomladozó és az ördög rabságában sínylődő emberek gyógyítására, tanítására és szabadítására.
b). A hetvenkét tanítvány küldése...
(Lk 10:9) Gyógyítsátok meg az ott lévő betegeket, és mondjátok nekik: "Elközelgett hozzátok az Isten országa."
Tehát a hetvenkét tanítvány küldetése se a teremtett világ gondozására irányúlt, hanem a mennyek országa örömhírének hírdetésére és a megváltásra váró, sínylődő emberek gyógyítására.
c). A feltámadt Krisztustól kapott végső küldetés...
(Mt 28:19-20) Menjetek tehát, és tegyetek tanítvánnyá minden népet. Kereszteljétek meg őket az Atya, és a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok minden nap a világ végéig!
(Mk 16:15) Azután ezt mondta nekik: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek."
Tehát a keresztények küldetése nem a teremtett világ gondozására irányúl, hanem a megváltásra váró emberek, népek felé. A küldetés pedig a mennyek országa örömhírének hírdetésében, a népek megkeresztelésében és Krisztus parancsolatainak tanításában áll.
d). Kezdetben, az eredeti szentség állapotában, az embernek az Éden kertjét kellett volna művelnie és őriznie (Ter 2:15), de az áteredő bűn után kiűzettetett az Édenből. Ezután az ember már csak a bűn által megromlott világon uralkodott (Ter 1:28), munkálva azt fáradsággal a megélhetésért és fogysztva annak javait...
2. hogy békét és kiengesztelődést hozzunk a bajba jutott világunkba.
a). Krisztus tanítványai nem békét hozni mennek a világba, hanem kardot, amint az Úr Jézus is mondta magáról...
(Mt 10:34-36) Ne gondoljátok, hogy békét hozni jöttem a földre. Nem azért jöttem, hogy békét hozzak, hanem kardot. Azért jöttem, hogy szembeállítsam az embert apjával, a lányt anyjával és a menyet anyósával: saját háza népe lesz az ember ellensége.
Habár Krisztus tanítványaiban Krisztus békéje lakózik (Mt 10:13; Lk 24:36; Jn 14:27; 20:19;21), ez a béke nem mindenkié, és főleg nem a világé. Szükséges, hogy az emberek szembeálljanak egymással, és még a családtagok is egymás ellen fordulnak Isten országának örmömhíre miatt.
b). A teremtett világ nem a XX. században, nem az iparosodás és nem a környezetszennyezés miatt jutott bajba, hanem az eredeti bűn miatt. Akkor veszítette el az ember és a teremtett világ az isteni dicsőség ruházatát, és akkor került a föld átok alá...
(Ter 3:17-19) Az embernek ezt mondta: „Mivel hallgattál az asszony szavára, és ettél a fáról, jóllehet megtiltottam, hogy egyél róla, a föld átkozott lesz miattad. Fáradsággal szerzed meg rajta táplálékodat életed minden napján. Tövist és bojtorjánt terem számodra. A mező füvét kell enned. Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél. Mert por vagy, és a porba térsz vissza.”
Tehát az ember nem tud se békét, se kiengesztelődést hozni a teremtett világnak, mert az a végső elmúlasa felé halad...
(Iz 24:20) Inog a föld, mint a részeg, s leng, mint a hevenyészett kunyhó. Úgy ránehezedik gonoszsága, hogy elesik, s többé már nem kel föl.
(2Pt 3:10) Az Úr napja úgy jön majd el, mint a tolvaj. Akkor az egek nagy robajjal elmúlnak, az elemek a hőségtől elolvadnak, ugyanígy a föld is, és annak minden műve, mely rajta található.
3. Halljuk a föld és a szegények kiáltását” – mondta –, „mert ez a kiáltás elérte Isten szívét."
Azt tudjuk, hogy a szegények nyomorgatása égbekiáltó bűn, de akkor most a föld állítólagos kiáltása is az égbe kiált? Akkor most feltaláltunk egy újabb égbekiáltó bűnt, az ökológiai bűnt? És Szent Pál vajon miért hirdette, hogy mentesek vagyunk a világ elemeitől, azok szolgálatától, és hogy azok csak arra valók, hogy a fogyasztás által elpusztuljanak?...
(Gal 4:3) Így mi is, amíg kiskorúak voltunk, a világ elemeinek szolgasága alatt voltunk.
(Kol 2:8) Vigyázzatok, hogy senki rabul ne ejtsen titeket bölcselettel és hiú megtévesztéssel, amely emberi hagyományhoz, a világ elemeihez, nem pedig Krisztushoz igazodik.
(Kol 2:20-23) Ha tehát Krisztussal meghaltatok a világ elemeinek, miért vesztek magatokra szabályokat, mintha a világban élnétek: „Ne nyúlj hozzá, ne ízleld, ne érintsd!" Hiszen ezek mind arra valók, hogy a használat folytán elpusztuljanak. Csak emberi parancsokról és tanításokról van szó. A bölcsesség látszatát keltik az önkényes istentisztelettel, az alázatoskodással és a test sanyargatásával, de nincs bennük semmi érték; csak az érzéki test kielégítésére szolgálnak.
Tehát a föld nem kiált az ég felé, hanem használat közben elenyészik és elpusztul, hogy az üdvösségre szánt emberek benne élve, test szerint felnőjenek, és haláluk után a lelkük a mennybe jusson. Hiszen a mi hazánk nem a földön van, hanem a mennyben (Fil 3:20), ahol az Úr Jézus helyet készített számunkra (Jn 14:3). A természetnek meg az állatvilágnak pedig el kell múlnia, bármit is teszünk érdekében...
4. A mi felháborodásunk az Ő felháborodása; a mi munkánk az Ő munkája.”
Igaz, hogy a mindentudó, mindenhol jelen lévő, gondviselő Isten kíséri gondjainkat és bajainkat. Igaz, hogy az ember Isten munkatársa a nemzés által, és az is igaz, hogy az Úr Jézus azonosul minden egyes emberrel (Mt 25:45). De honnan következik ebből általánosan az, hogy amit a gyarló ember gondol, érez vagy tesz, azt a magasságos Istenre vonatkoztathatja...
(Iz 55:8-9) Mert a ti gondolataitok nem az én gondolataim,és az én útjaim nem a ti útjaitok – mondja az Úr. Mert amennyivel magasabb az ég a földnél,annyival magasabbak az én útjaim a ti útjaitoknál,és az én gondolataim a ti gondolataitoknál.
5. az Egyház tanúságot tesz a „Teremtő és a teremtmények közötti elpusztíthatatlan szövetségről”.
A Teremtő a vízözön után kötött szövetséget a teremtményekkel, és ennek jeleként helyezte a szivárványt az égre. De nem ez az elpusztíthatatlan szövetség, hanem a Krisztus szent vére által kötött új és örök szövetség...
(Ter 9:8-13) Aztán így szólt Isten Noéhoz és fiaihoz, akik vele voltak: „Nézzétek, szövetséget kötök veletek, s utánatok utódaitokkal és minden élőlénnyel, amely veletek van: a madarakkal, a háziállatokkal s az összes mezei vaddal, mindennel, ami kijött a bárkából, a föld minden állatával. Megkötöm veletek szövetségem, többé nem törlök el minden lényt a földről vízözönnel, és nem jön olyan áradat, amely elpusztítja a földet.” Aztán így szólt Isten: „Ez legyen jele a szövetségnek, amely fennáll köztem és köztetek, meg a veletek levő minden élőlény között minden nemzedékre: szivárványt helyezek a felhőkbe: ez legyen a szövetség jele köztem és a föld között.
(Lk 22:20) Ugyanígy a vacsora végén fogta a kelyhet, és azt mondta: „Ez a kehely az új szövetség az én véremben, amely értetek kiontatik."
Akkor hát miért fontosabb a mulandó, teremtett világgal kötött szövetség, az új és örök szövetségnél? Vagy a kettőt miért keveri össze?...
5. Assisi Szent Ferenc Isten egész teremtés iránti szeretetére összpontosított
Assziszi Szent Ferenc nem a teremtés iránti szeretetre összpontosított, hanem az Úr Jézus Krisztusra, a Megvátónkra és Üdvözítőnkre, meg az Ő igéire. Ő nem testi emberként kapcsódott bele a teremtett világba, hanem lelki emberként kiemelkedett a világból, és így tekintett az Istent dicsőítő teremtésre. Ő lelki szabadságban szemlélte a dolgokat, és így dicsőítette Istent a természet szépségeiben...
6. Ferenc pápa azt szerette volna, ha a Laudato Si’ falu „egy laboratórium” lenne, amelyben a teremtéssel való harmónia testesül meg, miközben új módszereket keres a természet védelmére.
A laboratorium egy olyan hely, ahol kisérleteznek, ahol kotyvasztanak, hogy új dolgokat fejlesszenek ki. De miért kellene a szentmisével kisérletezni, és miért kell a természet védelméért egy spirituális kisérletet végezni? Itt szerintem fennáll annak a veszélye, hogy ötvözik a legszentebb áldozat bemutatását a természetimádással. Így már értelmet nyer az Amazonas szinóduson történt Pachamama botrány is, hogy miért került be a bálvány a zsinati terembe, és miért került az oltárra, meg a vatikáni kertekbe...
7. arra hívta a keresztényeket, hogy terjesszék a harmóniát az egész világon
A keresztényeknek nem a harmóniát kell terjeszteniük a világban, hanem az evangéliumot. A harmóniát majd terjesztik a buddhisták meg a hinduisták...
B. Látva ezeket az ellentmondásokat, nézzük meg hogy mi is történik valójában. Nem lehetünk felületesek, hanem jól meg kell vizsgájuk a dolgokat. Ezért vissza kell nyúlni a Laudato si' és a Querida Amazonia dokumentumokhoz.
Hát először is ez az öko-mise a Borgo Laudato si'-ban, azaz a Laudato si' faluban lett bemutatva. Sokan nem is hallottak eddig arról, hogy egy ilyen helyet alapítottak, hogy Castel Gandolfó-ban van egy öko-park, egy kültéri öko-szentély, fákkal, tavacskával és oltárral. Tehát akkor ez egy mintaprogram, ami a Laudato si'-vel kezdődött, és az öko-misével folytatódik.
Ha beleolvassunk a Laudato si' dokumentumba, akkor a következő kijentésekre is rábukkanunk:
1. Laudato si', 220. A hívő ember nem kívülről, hanem belülről nézi a világot, és felismeri azokat a kötelékeket, amelyekkel az Atya egybekapcsolt minket az összes élőlénnyel.
Tehát a szerző szerint, a keresztény ember a világ elemeihez kapcsolt kötelékek fogságában él. Ez egy kicsit olyan mintha avatarok lennénk a Pandorán a na'vik világában...
(Gal 4:3) Így mi is, amíg kiskorúak voltunk, a világ elemeinek szolgálatában álltunk.
De Szent Pál szerint, mi, Krisztusban, lelki szabadságra vagyunk rendelve, hogy szabadok legyünk a testi dolgoktól és a világ elemeitől...
(Kol 2:8) Vigyázzatok, hogy senki rabul ne ejtsen titeket bölcselettel és hiú megtévesztéssel, amely emberi hagyományhoz, a világ elemeihez, nem pedig Krisztushoz igazodik.
(Kol 2:20-23) Ha tehát Krisztussal meghaltatok a világ elemeinek, miért vesztek magatokra szabályokat, mintha a világban élnétek: „Ne nyúlj hozzá, ne ízleld, ne érintsd!" Hiszen ezek mind arra valók, hogy a használat folytán elpusztuljanak. Csak emberi parancsokról és tanításokról van szó. A bölcsesség látszatát keltik az önkényes istentisztelettel, az alázatoskodással és a test sanyargatásával, de nincs bennük semmi érték; csak az érzéki test kielégítésére szolgálnak.
2. Laudato si', 221. ...annak bizonyossága, hogy Krisztus felvette magába ezt az anyagi világot, most pedig feltámadottként minden létező mélyén ott lakozik, körülölelve azt gyengéd szeretetével és átható világosságával.
Az Úr Jézus, a Szűzanyától született testében, a dicsőséges feltámadása által, felölelte a teremtett világ anyagát a mennybe. De ebből hogyan következik az megfordítva, hogy a feltámadás és mennybemenetel által megdicsőült Krisztus visszatért a világba, és ott lakózik a teremtett világ mélyén? A teremtett világ valóban Őbenne áll fenn (Kol 1:17), de Ő az Atya jobbján ül (ApCsel 7:56). Ő nem azt mondta, hogy visszatér rejtett módon a természet mélyére, hanem azt, hogy elmegy és elküldi a Szentlelket a világba (Jn 16:7). Amikor pedig visszatér, a második eljövetelekor, akkor azt mindenki látni fogja, amint a villám látszik az égen (Mt 24:27)...
3. Laudato si' 225. ...szemléljük a Teremtőt, aki közöttünk és környezetünkben él, akinek jelenlétét „nem létrehozni kell, hanem fel kell fedezni és fel kell tárni”.
A panteizmus elve, hogy a Teremtő azonos a teremtésével, és minden létezőben ott lakózik (v.ö. Laudato si', 221.) A Teremtő azonban nem azonos a teremtésével, nem lakózik minden létezőben, hanem csakis a megváltott krisztuskövetőkben, akiknek teste a Szentlélek temploma (1Kor 6:19)...
Nincs lehetőség arra, hogy mindent felülvizsgáljunk, de már ezekből is kiviláglik, hogy a Laudato si' szerzője testi ember (Róm 8:5), és az evilági kötöttségeinek szemponjából látja a dolgokat, nem a lelki ember krisztusi szabadsága felől. Mivel Istent és a teremtett világot egybe gondolja, ezért Isten imádatát és a teremtett világ gondozását is összeköti. Ebből következik, hogy az Isten igaz imadását, a legszentebb áldozat bemutatásat, össze akarják kötni a természetimádással. De míg a szentmise áldozat Isten imádása, addig a természetimadás az ördögöknek hozott áldozat (1Kor 10:20). És mi egyezsége van Krisztusnak Béliállal (2Kor 6:15)?
Ha ilyen kevés anyagban ennyi ellentmondásra találtunk, akkor az egészben mennyi lehet? És a sok teológus miért hallgat az egyházban? Hát szerintem azért, mert ez itt nem teológia, hanem ideológia, és a teológusok nem akarnak szembeszálni a hatalommal...
C. És végül, nagyon aggasztó a Querida Amazonia liturgikus vonatkozása is:
Mindez lehetővé teszi számunkra, hogy a liturgiában összegyűjtsük a bennszülöttek természettel való bensőséges kapcsolatából fakadó tapasztalatainak sok saját elemét. Ösztönözve, hogy ezek kifejeződjenek az énekekben, táncokban, rítusokban, gesztusokban és szimbólumokban.
Tehát, egyesek szerint, a természetimadó pogányok megtalálták Istent a természetben, és eljutottak hozzá Krisztus nélkül. Így tehát nem kell őket megkeresztelni, hanem mi kell átvegyük a balványimadó ritusaikat a liturgiába...
D. Tehát az öko-mise mögött ezek a dolgok állhatnak:
- Az emberek érzékenyítése, ösztönzése, az ökológiai válság meg a természeti katasztrófák okán, a spirituális változásra;
- A Teremtő és a teremtett világ egységének hangsúlyozása;
- A szentmise áldozat és a teremtés tiszteletének összekötése;
- A szentmise liturgiájának és a pogány természetimadás ritusainak ötvözése.
Sajnos a dolgok nem jó irányba mutatnak. Jogosan gyanakodhatunk arra, hogy bálványt akarnak helyezni az oltárra, amint azt az Úr Jézus is említette az evangéliumban, Dániel próféta jövendölésére utalva...
(Mt 24:15) Amikor pedig meglátjátok a pusztító utálatosságot, amiről Dániel próféta beszélt, ott állni a szent helyen – aki olvassa, értse meg!
Valójában a Laudato si' az előző pápa első enciklikája volt, mert a Lumen fidei-t még annak elődje írta lemondasa előtt. A mostani pápa első intézkedése, alig két hónapra a megválasztása után, az öko-mise bevezetése volt. Tehát úgy tűnik, hogy sürgös a dolog. És meglehet, hogy a liturgikusok is egy természetimadó mise formuláján dolgoznak az inkulturáció címén...
Uram Jézus, add nekünk a józanság lelkét, hogy el ne altassanak, és nehogy részesei legyünk a pusztító utálatosságnak. Ámen.
2025. július 7., hétfő
Aki mindvégig kitart
(Mt 24:12-13) A gonoszság megsokasodása miatt sokakban kihűl a szeretet, de aki mindvégig kitart, az üdvözül.
Régebb az emberek TV-t néztek, rádiót hallgattak és újságokat olvastak. Így próbáltak informálódni és lépést tartani a világ eseményeivel. Az internet által a hírek egyre gyorsabban kezdtek érkezni, és egyre közelebb jöttek az emberekhez. Aztán a szociális hálózatok és az automata fordító programok által a világ olyan lett, mint egy falú. Igen, a világhírekből falúhírek lettek. És mindenki hozzászól, kommentel, véleményt nyílvánít. Van ott minden kérem, az okos hozzászólásoktól, a gyűlölet beszédig...
A gonoszság a harmadik évezredben igencsak megszaporodott. Nemhiába mondott imát érte II. János Pál pápa. De nemcsak hogy megszaporodott, hanem gyorsan el is jut annak híre az emberekhez. Azok pedig méltatlankodnak, zúgolódnak, dühöngnek és kommentelnek. Naponta folynak a kommentekben a különböző gyülölködő és átkozodó megjegyzések. Az ember azt érzi, hogy olvasva is elefárad lelkileg, nemhogy még kommenteljen is. De hogy jutottunk idáig?...
A gonoszság három színtje
Mindig is volt gonoszság, de manapság az igen megszaporodott. A mai gonoszságoknak három jól kivehető szintje van:
1. A háttérhatalom nyomulása
A múlt században jóformán nem is hallottunk a háttérhatalomról. Azonban 2000 után egyre inkább jelentek meg információk egy bizonyos világkormányról, és arról, hogy a nem állami, nem kormáyzati szervezetek, egyre inkább beleszólnak az országok életébe. Az ENSZ, a Világbank, NGO-k, stb. egyre inkább megjelentek a országok híreiben.
Aztán megjelentek a szociális hálózatok, a szupergazdagok, a genetikai manipulációk, a Starlink, a gender ideológia, az azonos neműek házasságának törvényesítése, a woke, a migráció, stb. Egyre inkább nyilvánvalóvá vált a világban az erőforrásokért való küzdelem. A normál család, a nyugati társadalom és a keresztény értékrend ösztűz alá került...
2020-ban a világ egy történelmi katasztrófát élt át a Covid járvány két éve alatt. A társadalom, a gazdaság és az egyéni kapcsolatok alapjaiban megváltoztak. Valami véglegesen elromlott. A WHO kipróbálta hogyan kell globálisan megalázni és ellenőrizni az embereket, korlátozni kapcsolataikat, megélhetésüket és vallásukat.
Aztán jött az orosz-ukrán haború, amely feltárta a világ törékeny egyensúlyát. Oroszország vs. Ukrajna, Izrael vs. Irán, Tajván + USA vs. Kína, Oroszország vs. NATO, Afrika vs. kolonizaló nyugat. És minden haború mögött a természeti kincsek állnak: termőföld, víz, arany, kőolaj, gáz, fémek és ritkafémek. Kell a termőföld az élelem miatt, víz a lét miatt, arany a gazdagság miatt, kőolaj és gáz az energia miatt, fémek meg ritkafémek az ipar és a digitalizáció miatt.
Egyre inkább az látszik, hogy egy gigantikus vadállat nő ki a földből: bányászat, mely felhozza a földből az ásványi kincseket; ipar mely gyártja az eszközöket; gigacégek melyek globális internetes hálózatokat hoznak létre a levegőben, a földön és a tenger alatt; bankok és pénzűgyi intézetek, amelyek össze vannak kapcsolva az internet által; finánc és kereskedelem mely virtuálisan működik...
A világ vezetőinek törekvései: ENSZ, WHO, WEF, Bilderberg-csoport, USA EU, stb, mind azt sugallják, hogy 2030 után egy új világrendet akarnak. Jön a digitális születési bizonyítvány QR kóddal, a digitális személyi igazolvány csippel, a digitális egészségűgyi igazolvány a személyiben és az elektrónikus pénz a digitális pénztárcában. Ezek lesznek majd a gyeplők meg a kantárok az emberek kordában tartására. És a nagy informatikai vállalatok lesznek majd az új hatalom. Az állam hatalmi ágai (törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgaltató) nagyon gyengék lesznek ezekkel szemben.
(Zsolt 119:45-46) Legyen tágas az utam, mert intéseid kerestem, hogy királyoknak is elmondjam intelmeid, és ne valljak szégyent.
Az emberek egyre inkább azt érzik, hogy végérvényesen berekesztik őket egy könyörtelen redszerbe, ahonnan nincs menekülés. Érzik, hogy valahol mélyen a gonosz irányítja ezt. Az élet egyre nehezebb lesz, és az emberek mindenhol szorongattatást tapasztalnak. Ez frusztrálja, radikálissá és szeretetlenné teszi őket...
2. Az emberek összezavarodása
Az emberek olvassák vagy sem a híreket, mind érintve vannak. Akik olvassák, lássák és értik a dolgokat, azok megélik a mai kor félelmeit és fájdalmait. Szenvednek lelkileg és lehangoltak lesznek. Aztán van, aki azt gondolja, hogy elszigeteli magát, nem olvas és nem néz híreket. De ezek sem tudnak kibújni a rossz hatások alól, mert a hírekről beszélnek az emberek, hallják és tapasztalják a következményeket a mindennapi életben.
Ország ország ellen, nép nép ellen, párt párt ellen és ember ember ellen fordul. Sokakban csak amúgy dúl az indulat, és a közbeszéd egyre csak durvul. A Fb, Instagram és Tik-tok kommentekben nyilvánvalóvá válnak az emberi szívek keserű indulatai. Frusztrációk és gyűlölködések indulnak el online és kavarognak. Az eredmény meg kicsapodik a szavazatokban, az emberi kapcsolatokban, ahol már nem a józan ész győz, hanem a felkorbácsolt indulatok és a gyűlölet.
Mindenkinek véleménye van, még akkor is, ha az orra hegyéig se lát. Az osztályt ismétlő nebulók überelik az olimpikonokat. Szélsőséges botorok uralják az akadémikus tereket. A bölcs és tudós vélemények elsikkadnak a böszmeségek között. Az aljas és pénzéhes zsellérek kitúrják a méltó vezetőket. Mindenki egyszerre dől be mindennek és utasít el mindent. Sok hű-hó semmiért, és kár a benzinért... Az emberek pedig forrnak a tehetetlenségtől és az indulatoktól...
(Zsolt 2:1) Miért háborognak a nemzetek? A népek miért kovácsolnak hiú terveket? ( v.ö. ApCsel 4:25)
3. Az egyház falainak leomlása
Már 2000 után kezdtek megjelenni az USA-ban az első püspöki botrányok a Katolikus Egyházban. Volt, akit pénzűgyi visszaélés miatt, és volt, akit szexuális visszaélések miatt mondattak le.
Aztán 2012 nyarán, XVI. Benedek pápa milánói látogatása után, elkezdtek omladozni az egyház falai. Egyik botrány jött a másik után. Utána pedig következett a pápa lemondása és elérkezett a heterodox korszak...
Az egyház falainak omladozása Vigàno érsek, amerikai nuncius, által lett nyilvanvaló. Először csak egy bíborost vádolt, aztán már többet, és végül már magát a pápát is. Példatlan eset... Utána feltárta a mély állam és a mély egyház viszonyát: világi és egyházi hatalmasok, akik a sötétben szövetkeznek, hogy gonosz terveiket megvalósítsák.
Sorra jelentek meg a heterodox egyházi nyilatkozatok, dokumentumok, intézkedések. Az emberek érzik, hogy odafönn, a világ szellemi-lelki magaslatain, valami rossz dolog történik. Érzik, hogy a dolgok nem jó irányba haladnak, és aggódnak...
Mivel a lelki dolgok a testi dolgok fölött állnak, azokat uralják és mozgatják, ezért az egyház baja, falainak omladozása, kihat az egész világra. Több lelki ember is kijelentette, hogy az Amazonász színódus és a Pachamama bálványimádás esete vezetett a Covid járványhoz. Én pedig azt kaptam lélekben a Szűzanya lábánál, hogy a Covid járvány ürügyén elrendelt templomi bezárásokért vér fog folyni. Hiszem, hogy ez okozta az ukrajnai háborút, ami a bűnökért való megtorlás. Aztán az ukrajnai háború vezetett az újabb konfliktusokhoz Afrikában és Közel-keleten. És várható, hogy újabb konfliktusok alakulnak ki az ázsiai térségben, az Északi-sark térségében és Európában, ha az emberek meg nem térnek. S ez így mehet tovább, míg csak a éhinség és a dögvész nem lesz, amint az írás is mondja.
Érezhető, szinte látható, hogy az egyház hercegeinek elpártolása szabadjára engedte a bűnt és bajt a világban. Ha szentek lettek volna, és hűségesek az Úrhoz, akkor békességünk lenne...
(Iz 48:18) Bárcsak ügyeltél volna törvényemre, akkor boldogságod hasonlítana a folyóhoz, és igazságosságod a tenger hullámához.
Az emberek látva az egyházi vezetőség romlottságát, elcsüggednek. Bármilyen baj is lenne, bátran szembenéznének vele, ha éreznék, hogy Krisztus képviselői lelki támaszt nyújtanak. De így előlről támadnak a világban a háttérhatalom felől, és hátulról leszúrják őket lélekben a hűtlen pásztorok.
Remény a reménytelenségben
Nem hiába van az, hogy az egyházi vezetés már több, mint tíz éve a "remény" témáján lovagol. Érzik, hogy odalett az emberek reménye. De vajon ki ölte meg a reményt? Vajon nem az aruló júdások? Vajon nem azok, akik a feketét fehérnek mondják? Vajon nem azok, akik a bűnt szeretetnek nevezik? Vajon nem azok, akik az igazakat kiebrudalják, hogy helyükbe aljas szolgákat ültessenek? Ki mer nekik ellen modani? Amikor a háttérhatalom szorongatja, a világ zűrzavara felkavarja és az egyház botránkoztatja, az ember honnan vegyen reménységet?
A válasz csakis az Úr Jézusban van, a jó Pásztorban. Amikor a pásztorok felélik a nyáj gyapját, tejét és húsát, amikor a legelőt eltapossak és a forrás vizét felkavarjak, akkor csakis az Úr Jézus megy a juhai és bárányai után, hogy megmentse őket. Az elveszettet megkeresi, a sebzettet bekötözi és a gyámoltalant védelmezi. A gyengét oltalmazza és az erőset jól tartja. Ő maga gondoskodik a nyájról, amikor a hűtlen pásztorok tékozolnak...
(Ez 34:1-22) Az Úr szózatot intézett hozzám: Emberfia, jövendölj, Izrael pásztorairól, jövendölj és mondd meg nekik: Ti pásztorok, ezt mondja az Úr, az Isten: Jaj Izrael pásztorainak, akik magukat legeltették! A pásztoroknak nem a nyájat kell-e legeltetniük? A tejet felhasználtátok eledelül, a gyapjút ruházatul, a kövér állatokat levágtátok, de a nyájat nem legeltettétek. A gyengét nem gyámolítottátok, a beteget nem gyógyítottátok, a sérültet nem kötöztétek be. Nem mentetek utána az eltévelyedettnek, nem kerestétek meg az elveszettet. Durván és kegyetlenül hatalmaskodtatok fölöttük. Így aztán szétszéledtek juhaim, mert nem volt pásztoruk, és a mezei vadak zsákmányává lettek és szétszéledtek. A hegyekben és a magas dombokon kóborolt nyájam, szétszóródott nyájam az egész országban, és senki nem gondolt rá, senki nem kereste. Ezért hát, pásztorok, halljátok az Úr szavát: Amint igaz, hogy élek – mondja az Úr, az Isten: Mivel nyájam prédává lett és minden vadállat felfalhatta, mert nem volt pásztora, hiszen pásztoraim nem törődtek nyájammal, pásztoraim magukat legeltették, nem a nyájamat legeltették, azért hát, pásztorok, halljátok az Úr szavát: Ezt mondta az Úr, az Isten: A pásztorok ellen fordulok, és kiveszem kezükből nyájamat és véget vetek pásztorságuknak. A pásztorok nem legeltetik többé magukat, kiragadom torkukból juhaimat, és nem falhatják fel őket többé. Ezt mondja azért az Úr, az Isten: Nézzétek, magam gondoskodom nyájamról, és magam ügyelek rájuk. Amint a pásztor szemlét tart nyája fölött, amikor elszéledt juhai között van, én is szemlét tartok juhaim fölött, amelyek azon a napon szétszóródtak. Visszahozom őket mindenünnen, ahová a felhő és sötétség napján szétszóródtak. Hazahozom őket a népek közül, összegyűjtöm őket az országokból és hazavezérelem őket. Izrael hegyein legeltetem őket, a völgyekben és az ország lakott tájain. Jó legelőre terelem majd őket, és Izrael magaslatain lesz a legelőjük. Jó legelőn pihennek majd, kövér legelőn, Izrael hegyein. Magam terelgetem majd juhaimat és magam telepítem le őket – mondja az Úr, az Isten. Megkeresem az elveszettet, visszaterelem az elszéledtet, bekötözöm a sérültet, ápolom a beteget, a kövér és egészséges fölött meg őrködöm. Az igazság szerint legeltetem őket. Ami meg titeket illet, juhaim – mondja az Úr, az Isten –, nézzétek, igazságot teszek a juhok között, a kosok és a bakok között. Nem volt elég, hogy lelegeltétek a legjobb legelőt, és ami megmaradt legelőtökből, azt összetiportátok a lábatokkal; hogy megittátok a tiszta vizet, és ami megmaradt belőle, azt felkavartátok a lábatokkal, úgyhogy a juhaimnak azt kellett legelniük, amit lábatok összetiport, és azt kellett inniuk, amit lábatok felkavart? Ezért ezt üzeni nekik az Úr, az Isten: Nos, majd én igazságot teszek a kövér juh és a sovány juh között. Mivel ti oldalatokkal és vállatokkal lökdöstétek és szarvatokkal ökleltétek a gyenge juhokat, amíg csak el nem űztétek őket, azért segítek juhaimon, hogy ne legyenek többé prédává és igazságot teszek juh és juh között.
A világ megy a maga útján, de az egyházi vezetők nem gondolhatják azt, hogy visszaélhetnek hatalmukkal, és nekik alanyi jogon kijár az igazság. A klerikalizmusban pöffeszkedő pásztorok a maguk vélt igazságában bíznak, de az Úr majd egy nap igazságot tesz.
Amikor látjuk a sok gonoszságot a világban, az egyéni életünkben és az egyházban, hajlamosak vagyunk elcsüggedni és a reményt feladni. Ez csalódottságot és keserűséget okoz, ami arra késztethet, hogy mindenből kiábránduljunk. A kiábrándulás pedig lázadást és háborgást kelt az ember szívében. Ekkor azonban már nem beszélhetünk szeretetről. Tartsuk hát életben a reményt, és emeljük fel fejünket minden rossz ellenére, mert közel van a szabadulásunk. Az Úr Jézus Krisztus a mi reményünk, mert az Ő neve Szabadító...
Kitartás a szeretetben
Az Úr Jézus arra hív minket, hogy minden gonoszság és reménytelenség ellenére higgyünk Őbenne, a jó Pásztorban, reméljünk az Ő szabadításában, és tartsunk ki az Ő szeretetben. Maradjunk hűek az Isten és felebarát szeretetben. Szeressük teljes akaratból a testvért, a felebarátot, minden rosszakaró ellenséget és minden hűtlen pásztort. Tartsuk tiszteletben az egyházi hivatalokat, a világi hivatalokat és az emberi méltóságot. Mindig kívánjuk minden ember üdvösségét, és tartsunk ki, mert aki mindvégig kitart, az üdvözül...
Urunk Jézus, tudjuk, hogy az utolsó napok nehezek lesznek. Kérünk Téged tarts meg minket a szeretetben, hogy ki ne aludjon a lángja. Ámen.
Hiszek Jézus szentséges szívében,
És mindent átölelő nagy szeretetében.
Hiszek a lelkeknek szent közösségében,
Hiszek a szeretet végső győzelmében.
(Prohászka Ottokár pp.)
Nincs ötven árnyalata
A világ variál a szürke ötven árnyalata szerint, azonban Istennél ez nem így van. Ő megközelíthetetlen fényességben lakózik, nem változik, ...

-
A Vatikáni Sajtóiroda július 3- án jelentette be az új liturgikus formulát: a Missa "pro custodia creationis" (Mise "a tere...
-
Egyesek szerint van földi mennyország. Lehetséges. Meg kell valósítani. Klaus Schwab -nál és a hasonszőrű társainál ezt fenntartható fejlődé...
-
A. Miután 2025 július 3-án kihirdették az öko-misét vagyis a új liturgikus formulát: a Missa "pro custodia creationis" (Mise ...