A. Miután 2025 július 3-án kihirdették az öko-misét vagyis a új liturgikus formulát: a Missa "pro custodia creationis" (Mise "a teremtés megőrzéséért), rá hat napra, vagyis július 9-én, a pápa már meg is tartotta az első ilyen misét a teremtésvédelemért. A miséről tudósítottak a Vatikáni hírek-ben, magyarul ITT és angolul ITT.
A pápa homíliájáról a következőket tudósították:
Leó pápa kijelentette, hogy keresztényként a teremtés gondozására irányuló küldetésünket az Úr bízta ránk, hogy békét és kiengesztelődést hozzunk a bajba jutott világunkba. „Halljuk a föld és a szegények kiáltását” – mondta –, „mert ez a kiáltás elérte Isten szívét. A mi felháborodásunk az Ő felháborodása; a mi munkánk az Ő munkája.” Az Egyház ezért arra hivatott, hogy igazságot hirdessen a nemzeteknek, hogy a rosszat jóvá, az igazságtalanságot igazságossággá, a kapzsiságot pedig szeretetközösséggé változtassa, mivel az Egyház tanúságot tesz a „Teremtő és a teremtmények közötti elpusztíthatatlan szövetségről”. Emlékeztetett arra, hogy Assisi Szent Ferenc Isten egész teremtés iránti szeretetére összpontosított, amely mindennek életet ad. „Csak a szemlélődő tekintet változtathatja meg a teremtett dolgokkal való kapcsolatunkat, és vezethet ki minket az ökológiai válságból, amelyet az Istennel, felebarátunkkal és a földdel meglévő kapcsolatok megszakadása okoz a bűn következményeként – világított rá a Szentatya.
XIV. Leó pápa utalt rá, hogy Ferenc pápa azt szerette volna, ha a Laudato Si’ falu „egy laboratórium” lenne, amelyben a teremtéssel való harmónia testesül meg, miközben új módszereket keres a természet védelmére. Befejezésül Leó pápa arra hívta a keresztényeket, hogy terjesszék a harmóniát az egész világon, Szent Ágostontól merítve ihletet. „Uram, műveid dicsérnek Téged, hogy mi is szeressünk téged, és mi is szeretünk téged, hogy műveid dicsérhessenek Téged.”
Nagyon tömörek a fenti kijelentések. Feltételezve, hogy hűen adták vissza a pápa beszédét - mivel bennem is "dubia" merült fel - sorra veszem ezeket a kijentéseket:
1. keresztényként a teremtés gondozására irányuló küldetésünket az Úr bízta ránk
A küldetés azt jelenti, hogy valakit küldenek egy bizonyos feladat elvégzésére. Hát akkor nézzük meg az evangéliumokban, hogy mire küldte az Úr Jézus az apostolokat, illetve milyen küldetést adott az apostoloknak meg a tanítványoknak:
a). Az apostolok küldése...
(Mt 10:7-8) Menjetek és hirdessétek: "Elközelgett a mennyek országa!" Gyógyítsatok betegeket, támasszatok föl halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, űzzetek ki ördögöket! Ingyen kaptátok, ingyen adjátok!
Tehát, amint olvassuk, az apostolok küldetése nem a teremtett világ gondozására irányúlt, hanem a mennyek országának hírdetésére, a betegségekben szenvedő, lelki halálban alvó, tisztátalanságban bomladozó és az ördög rabságában sínylődő emberek gyógyítására, tanítására és szabadítására.
b). A hetvenkét tanítvány küldése...
(Lk 10:9) Gyógyítsátok meg az ott lévő betegeket, és mondjátok nekik: "Elközelgett hozzátok az Isten országa."
Tehát a hetvenkét tanítvány küldetése se a teremtett világ gondozására irányúlt, hanem a mennyek országa örömhírének hírdetésére és a megváltásra váró, sínylődő emberek gyógyítására.
c). A feltámadt Krisztustól kapott végső küldetés...
(Mt 28:19-20) Menjetek tehát, és tegyetek tanítvánnyá minden népet. Kereszteljétek meg őket az Atya, és a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok minden nap a világ végéig!
(Mk 16:15) Azután ezt mondta nekik: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek."
Tehát a keresztények küldetése nem a teremtett világ gondozására irányúl, hanem a megváltásra váró emberek, népek felé. A küldetés pedig a mennyek országa örömhírének hírdetésében, a népek megkeresztelésében és Krisztus parancsolatainak tanításában áll.
d). Kezdetben, az eredeti szentség állapotában, az embernek az Éden kertjét kellett volna művelnie és őriznie (Ter 2:15), de az áteredő bűn után kiűzettetett az Édenből. Ezután az ember már csak a bűn által megromlott világon uralkodott (Ter 1:28), munkálva azt fáradsággal a megélhetésért és fogysztva annak javait...
2. hogy békét és kiengesztelődést hozzunk a bajba jutott világunkba.
a). Krisztus tanítványai nem békét hozni mennek a világba, hanem kardot, amint az Úr Jézus is mondta magáról...
(Mt 10:34-36) Ne gondoljátok, hogy békét hozni jöttem a földre. Nem azért jöttem, hogy békét hozzak, hanem kardot. Azért jöttem, hogy szembeállítsam az embert apjával, a lányt anyjával és a menyet anyósával: saját háza népe lesz az ember ellensége.
Habár Krisztus tanítványaiban Krisztus békéje lakózik (Mt 10:13; Lk 24:36; Jn 14:27; 20:19;21), ez a béke nem mindenkié, és főleg nem a világé. Szükséges, hogy az emberek szembeálljanak egymással, és még a családtagok is egymás ellen fordulnak Isten országának örmömhíre miatt.
b). A teremtett világ nem a XX. században, nem az iparosodás és nem a környezetszennyezés miatt jutott bajba, hanem az eredeti bűn miatt. Akkor veszítette el az ember és a teremtett világ az isteni dicsőség ruházatát, és akkor került a föld átok alá...
(Ter 3:17-19) Az embernek ezt mondta: „Mivel hallgattál az asszony szavára, és ettél a fáról, jóllehet megtiltottam, hogy egyél róla, a föld átkozott lesz miattad. Fáradsággal szerzed meg rajta táplálékodat életed minden napján. Tövist és bojtorjánt terem számodra. A mező füvét kell enned. Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél. Mert por vagy, és a porba térsz vissza.”
Tehát az ember nem tud se békét, se kiengesztelődést hozni a teremtett világnak, mert az a végső elmúlasa felé halad...
(Iz 24:20) Inog a föld, mint a részeg, s leng, mint a hevenyészett kunyhó. Úgy ránehezedik gonoszsága, hogy elesik, s többé már nem kel föl.
(2Pt 3:10) Az Úr napja úgy jön majd el, mint a tolvaj. Akkor az egek nagy robajjal elmúlnak, az elemek a hőségtől elolvadnak, ugyanígy a föld is, és annak minden műve, mely rajta található.
3. Halljuk a föld és a szegények kiáltását” – mondta –, „mert ez a kiáltás elérte Isten szívét."
Azt tudjuk, hogy a szegények nyomorgatása égbekiáltó bűn, de akkor most a föld állítólagos kiáltása is az égbe kiált? Akkor most feltaláltunk egy újabb égbekiáltó bűnt, az ökológiai bűnt? És Szent Pál vajon miért hirdette, hogy mentesek vagyunk a világ elemeitől, azok szolgálatától, és hogy azok csak arra valók, hogy a fogyasztás által elpusztuljanak?...
(Gal 4:3) Így mi is, amíg kiskorúak voltunk, a világ elemeinek szolgasága alatt voltunk.
(Kol 2:8) Vigyázzatok, hogy senki rabul ne ejtsen titeket bölcselettel és hiú megtévesztéssel, amely emberi hagyományhoz, a világ elemeihez, nem pedig Krisztushoz igazodik.
(Kol 2:20-23) Ha tehát Krisztussal meghaltatok a világ elemeinek, miért vesztek magatokra szabályokat, mintha a világban élnétek: „Ne nyúlj hozzá, ne ízleld, ne érintsd!" Hiszen ezek mind arra valók, hogy a használat folytán elpusztuljanak. Csak emberi parancsokról és tanításokról van szó. A bölcsesség látszatát keltik az önkényes istentisztelettel, az alázatoskodással és a test sanyargatásával, de nincs bennük semmi érték; csak az érzéki test kielégítésére szolgálnak.
Tehát a föld nem kiált az ég felé, hanem használat közben elenyészik és elpusztul, hogy az üdvösségre szánt emberek benne élve, test szerint felnőjenek, és haláluk után a lelkük a mennybe jusson. Hiszen a mi hazánk nem a földön van, hanem a mennyben (Fil 3:20), ahol az Úr Jézus helyet készített számunkra (Jn 14:3). A természetnek meg az állatvilágnak pedig el kell múlnia, bármit is teszünk érdekében...
4. A mi felháborodásunk az Ő felháborodása; a mi munkánk az Ő munkája.”
Igaz, hogy a mindentudó, mindenhol jelen lévő, gondviselő Isten kíséri gondjainkat és bajainkat. Igaz, hogy az ember Isten munkatársa a nemzés által, és az is igaz, hogy az Úr Jézus azonosul minden egyes emberrel (Mt 25:45). De honnan következik ebből általánosan az, hogy amit a gyarló ember gondol, érez vagy tesz, azt a magasságos Istenre vonatkoztathatja...
(Iz 55:8-9) Mert a ti gondolataitok nem az én gondolataim,és az én útjaim nem a ti útjaitok – mondja az Úr. Mert amennyivel magasabb az ég a földnél,annyival magasabbak az én útjaim a ti útjaitoknál,és az én gondolataim a ti gondolataitoknál.
5. az Egyház tanúságot tesz a „Teremtő és a teremtmények közötti elpusztíthatatlan szövetségről”.
A Teremtő a vízözön után kötött szövetséget a teremtményekkel, és ennek jeleként helyezte a szivárványt az égre. De nem ez az elpusztíthatatlan szövetség, hanem a Krisztus szent vére által kötött új és örök szövetség...
(Ter 9:8-13) Aztán így szólt Isten Noéhoz és fiaihoz, akik vele voltak: „Nézzétek, szövetséget kötök veletek, s utánatok utódaitokkal és minden élőlénnyel, amely veletek van: a madarakkal, a háziállatokkal s az összes mezei vaddal, mindennel, ami kijött a bárkából, a föld minden állatával. Megkötöm veletek szövetségem, többé nem törlök el minden lényt a földről vízözönnel, és nem jön olyan áradat, amely elpusztítja a földet.” Aztán így szólt Isten: „Ez legyen jele a szövetségnek, amely fennáll köztem és köztetek, meg a veletek levő minden élőlény között minden nemzedékre: szivárványt helyezek a felhőkbe: ez legyen a szövetség jele köztem és a föld között.
(Lk 22:20) Ugyanígy a vacsora végén fogta a kelyhet, és azt mondta: „Ez a kehely az új szövetség az én véremben, amely értetek kiontatik."
Akkor hát miért fontosabb a mulandó, teremtett világgal kötött szövetség, az új és örök szövetségnél? Vagy a kettőt miért keveri össze?...
5. Assisi Szent Ferenc Isten egész teremtés iránti szeretetére összpontosított
Assziszi Szent Ferenc nem a teremtés iránti szeretetre összpontosított, hanem az Úr Jézus Krisztusra, a Megvátónkra és Üdvözítőnkre, meg az Ő igéire. Ő nem testi emberként kapcsódott bele a teremtett világba, hanem lelki emberként kiemelkedett a világból, és így tekintett az Istent dicsőítő teremtésre. Ő lelki szabadságban szemlélte a dolgokat, és így dicsőítette Istent a természet szépségeiben...
6. Ferenc pápa azt szerette volna, ha a Laudato Si’ falu „egy laboratórium” lenne, amelyben a teremtéssel való harmónia testesül meg, miközben új módszereket keres a természet védelmére.
A laboratorium egy olyan hely, ahol kisérleteznek, ahol kotyvasztanak, hogy új dolgokat fejlesszenek ki. De miért kellene a szentmisével kisérletezni, és miért kell a természet védelméért egy spirituális kisérletet végezni? Itt szerintem fennáll annak a veszélye, hogy ötvözik a legszentebb áldozat bemutatását a természetimádással. Így már értelmet nyer az Amazonas szinóduson történt Pachamama botrány is, hogy miért került be a bálvány a zsinati terembe, és miért került az oltárra, meg a vatikáni kertekbe...
7. arra hívta a keresztényeket, hogy terjesszék a harmóniát az egész világon
A keresztényeknek nem a harmóniát kell terjeszteniük a világban, hanem az evangéliumot. A harmóniát majd terjesztik a buddhisták meg a hinduisták...
B. Látva ezeket az ellentmondásokat, nézzük meg hogy mi is történik valójában. Nem lehetünk felületesek, hanem jól meg kell vizsgájuk a dolgokat. Ezért vissza kell nyúlni a Laudato si' és a Querida Amazonia dokumentumokhoz.
Hát először is ez az öko-mise a Borgo Laudato si'-ban, azaz a Laudato si' faluban lett bemutatva. Sokan nem is hallottak eddig arról, hogy egy ilyen helyet alapítottak, hogy Castel Gandolfó-ban van egy öko-park, egy kültéri öko-szentély, fákkal, tavacskával és oltárral. Tehát akkor ez egy mintaprogram, ami a Laudato si'-vel kezdődött, és az öko-misével folytatódik.
Ha beleolvassunk a Laudato si' dokumentumba, akkor a következő kijentésekre is rábukkanunk:
1. Laudato si', 220. A hívő ember nem kívülről, hanem belülről nézi a világot, és felismeri azokat a kötelékeket, amelyekkel az Atya egybekapcsolt minket az összes élőlénnyel.
Tehát a szerző szerint, a keresztény ember a világ elemeihez kapcsolt kötelékek fogságában él. Ez egy kicsit olyan mintha avatarok lennénk a Pandorán a na'vik világában...
(Gal 4:3) Így mi is, amíg kiskorúak voltunk, a világ elemeinek szolgálatában álltunk.
De Szent Pál szerint, mi, Krisztusban, lelki szabadságra vagyunk rendelve, hogy szabadok legyünk a testi dolgoktól és a világ elemeitől...
(Kol 2:8) Vigyázzatok, hogy senki rabul ne ejtsen titeket bölcselettel és hiú megtévesztéssel, amely emberi hagyományhoz, a világ elemeihez, nem pedig Krisztushoz igazodik.
(Kol 2:20-23) Ha tehát Krisztussal meghaltatok a világ elemeinek, miért vesztek magatokra szabályokat, mintha a világban élnétek: „Ne nyúlj hozzá, ne ízleld, ne érintsd!" Hiszen ezek mind arra valók, hogy a használat folytán elpusztuljanak. Csak emberi parancsokról és tanításokról van szó. A bölcsesség látszatát keltik az önkényes istentisztelettel, az alázatoskodással és a test sanyargatásával, de nincs bennük semmi érték; csak az érzéki test kielégítésére szolgálnak.
2. Laudato si', 221. ...annak bizonyossága, hogy Krisztus felvette magába ezt az anyagi világot, most pedig feltámadottként minden létező mélyén ott lakozik, körülölelve azt gyengéd szeretetével és átható világosságával.
Az Úr Jézus, a Szűzanyától született testében, a dicsőséges feltámadása által, felölelte a teremtett világ anyagát a mennybe. De ebből hogyan következik az megfordítva, hogy a feltámadás és mennybemenetel által megdicsőült Krisztus visszatért a világba, és ott lakózik a teremtett világ mélyén? A teremtett világ valóban Őbenne áll fenn (Kol 1:17), de Ő az Atya jobbján ül (ApCsel 7:56). Ő nem azt mondta, hogy visszatér rejtett módon a természet mélyére, hanem azt, hogy elmegy és elküldi a Szentlelket a világba (Jn 16:7). Amikor pedig visszatér, a második eljövetelekor, akkor azt mindenki látni fogja, amint a villám látszik az égen (Mt 24:27)...
3. Laudato si' 225. ...szemléljük a Teremtőt, aki közöttünk és környezetünkben él, akinek jelenlétét „nem létrehozni kell, hanem fel kell fedezni és fel kell tárni”.
A panteizmus elve, hogy a Teremtő azonos a teremtésével, és minden létezőben ott lakózik (v.ö. Laudato si', 221.) A Teremtő azonban nem azonos a teremtésével, nem lakózik minden létezőben, hanem csakis a megváltott krisztuskövetőkben, akiknek teste a Szentlélek temploma (1Kor 6:19)...
Nincs lehetőség arra, hogy mindent felülvizsgáljunk, de már ezekből is kiviláglik, hogy a Laudato si' szerzője testi ember (Róm 8:5), és az evilági kötöttségeinek szemponjából látja a dolgokat, nem a lelki ember krisztusi szabadsága felől. Mivel Istent és a teremtett világot egybe gondolja, ezért Isten imádatát és a teremtett világ gondozását is összeköti. Ebből következik, hogy az Isten igaz imadását, a legszentebb áldozat bemutatásat, össze akarják kötni a természetimádással. De míg a szentmise áldozat Isten imádása, addig a természetimadás az ördögöknek hozott áldozat (1Kor 10:20). És mi egyezsége van Krisztusnak Béliállal (2Kor 6:15)?
Ha ilyen kevés anyagban ennyi ellentmondásra találtunk, akkor az egészben mennyi lehet? És a sok teológus miért hallgat az egyházban? Hát szerintem azért, mert ez itt nem teológia, hanem ideológia, és a teológusok nem akarnak szembeszálni a hatalommal...
C. És végül, nagyon aggasztó a Querida Amazonia liturgikus vonatkozása is:
Mindez lehetővé teszi számunkra, hogy a liturgiában összegyűjtsük a bennszülöttek természettel való bensőséges kapcsolatából fakadó tapasztalatainak sok saját elemét. Ösztönözve, hogy ezek kifejeződjenek az énekekben, táncokban, rítusokban, gesztusokban és szimbólumokban.
Tehát, egyesek szerint, a természetimadó pogányok megtalálták Istent a természetben, és eljutottak hozzá Krisztus nélkül. Így tehát nem kell őket megkeresztelni, hanem mi kell átvegyük a balványimadó ritusaikat a liturgiába...
D. Tehát az öko-mise mögött ezek a dolgok állhatnak:
- Az emberek érzékenyítése, ösztönzése, az ökológiai válság meg a természeti katasztrófák okán, a spirituális változásra;
- A Teremtő és a teremtett világ egységének hangsúlyozása;
- A szentmise áldozat és a teremtés tiszteletének összekötése;
- A szentmise liturgiájának és a pogány természetimadás ritusainak ötvözése.
Sajnos a dolgok nem jó irányba mutatnak. Jogosan gyanakodhatunk arra, hogy bálványt akarnak helyezni az oltárra, amint azt az Úr Jézus is említette az evangéliumban, Dániel próféta jövendölésére utalva...
(Mt 24:15) Amikor pedig meglátjátok a pusztító utálatosságot, amiről Dániel próféta beszélt, ott állni a szent helyen – aki olvassa, értse meg!
Valójában a Laudato si' az előző pápa első enciklikája volt, mert a Lumen fidei-t még annak elődje írta lemondasa előtt. A mostani pápa első intézkedése, alig két hónapra a megválasztása után, az öko-mise bevezetése volt. Tehát úgy tűnik, hogy sürgös a dolog. És meglehet, hogy a liturgikusok is egy természetimadó mise formuláján dolgoznak az inkulturáció címén...
Uram Jézus, add nekünk a józanság lelkét, hogy el ne altassanak, és nehogy részesei legyünk a pusztító utálatosságnak. Ámen.
.jpeg)
