Az alábbiakban az Abu Dhabi dokumentum olvasható gépi fordításban. Az Abu Dhabi dokumentum, vagy másképp Abu-Dzabi nyilatkozat az Egyesült Arab Emírségekben lett aláírva és a félhivatalos ismertetés elérhető ITT...
Őszentsége Ferenc
pápa apostoli útja az Egyesült Arab
Emírségekbe
(2019. február
3-5.)
DOKUMUNTUM
Az emberi
testvériségről
A világ békéjéért
és az együttélésért
BEVEZETÉS
A hit arra
készteti a hívőt, hogy a másikban testvért lásson, akit támogatni és szeretni
kell. Az Istenbe vetett hit által, aki teremtette a világegyetemet, a
teremtményeket és minden embert (egyenlőket irgalmassága miatt), a hívők arra
hivatottak, hogy kifejezzék ezt az emberi testvériséget a teremtés és az egész
világegyetem védelmezésével, valamint minden ember, különösen a legszegényebbek
és a leginkább rászorulók támogatásával.
Ez a
transzcendentális érték szolgált kiindulópontként számos olyan találkozóhoz,
amelyeket barátságos és testvéri légkör jellemzett, ahol megoszthattuk
egymással mai világunk örömeit, bánatait és problémáit. Ezt úgy tettük, hogy
figyelembe vettük a tudományos és technikai fejlődést, a terápiás eredményeket,
a digitális korszakot, a tömegmédiát és a kommunikációt. Elmélkedtünk a
szegénység, a konfliktusok és a szenvedés szintjéről is, amelyet oly sok
testvér és nővér szenved el a világ különböző részein a fegyverkezési verseny,
a társadalmi igazságtalanság, a korrupció, az egyenlőtlenség, az erkölcsi
hanyatlás, a terrorizmus, a diszkrimináció, a szélsőségesség és sok más ok
következtében.
Testvéri és nyílt
beszélgetéseinkből, valamint abból a találkozóból, amely mély reményt fejezett
ki minden ember fényes jövőjébe, született meg az Emberi Testvériségről szóló
dokumentum ötlete. Ez egy olyan szöveg, amelyet őszintén és komolyan átgondoltak,
hogy a jó és szívből jövő törekvések közös kinyilvánítása legyen. Ez egy olyan
dokumentum, amely arra hív minden embert, aki hisz Istenben és az emberi
testvériségben, hogy egyesüljenek és együttműködjenek, hogy útmutatóként
szolgálhasson a jövő generációi számára a kölcsönös tisztelet kultúrájának
előmozdításában, tudatában annak a nagy isteni kegyelemnek, amely minden embert
testvérré és nővérré tesz.
DOKUMENTUM
Isten nevében,
aki minden embert egyenlőnek teremtett jogokban, kötelességekben és
méltóságban, és aki arra hívta őket, hogy testvérként éljenek együtt, hogy
betöltsék a földet, és megismertessék a jóság, a szeretet és a béke értékeit;
Az ártatlan
emberi élet nevében, amelynek megölését Isten megtiltotta, megerősítve, hogy
aki embert öl, az olyan, mint aki az egész emberiséget öli meg, és aki embert
ment, az olyan, mint aki az egész emberiséget menti meg;
A szegények, a
nincstelenek, a marginalizáltak és a leginkább rászorulók nevében, akiket Isten
megparancsolt nekünk, hogy segítsünk, mint minden ember, különösen a gazdagok
és a tehetősek kötelességét;
Az árvák,
özvegyek, menekültek és az otthonukból és országukból száműzöttek nevében; a
háborúk, az üldöztetés és az igazságtalanság minden áldozatának nevében; a
gyengék, a félelemben élők, a háborús foglyok és a világ bármely részén
kínzottak nevében, különbségtétel nélkül;
Azon népek
nevében, akik elvesztették biztonságukat, békéjüket és az együttélés
lehetőségét, pusztítás, katasztrófa és háború áldozataivá váltak;
Az emberi
testvériség nevében, amely minden embert átölel, egyesít és egyenlővé tesz;
E testvériség
nevében, amelyet a szélsőséges és megosztó politikák, a féktelen
profitrendszerek vagy a férfiak és nők cselekedeteit és jövőjét manipuláló
gyűlöletkeltő ideológiai irányzatok szétszaggatnak;
A szabadság
nevében, amelyet Isten minden embernek adott, szabadnak teremtve őket, és ezzel
az ajándékkal megkülönböztetve őket;
Az igazságosság
és az irgalom nevében, amelyek a jólét alapjai és a hit sarokkövei;
A világ minden
részén jelenlévő minden jóakaratú ember nevében;
Isten és az eddig
elmondottak nevében Al-Azhar al-Sharif, valamint a keleti és nyugati muszlimok,
a katolikus egyházzal és a keleti és nyugati katolikusokkal együtt kijelentjük,
hogy a párbeszéd kultúráját követjük útként; a kölcsönös együttműködést magatartási
kódexként; a kölcsönös megértést módszerként és mércéként.
Mi, akik hiszünk
Istenben és a vele való végső találkozásban és ítéletében, vallási és erkölcsi
felelősségünk alapján, és ezen dokumentumon keresztül felszólítjuk magunkat, a
világ vezetőit, valamint a nemzetközi politika és a világgazdaság építészeit, hogy
fáradhatatlanul dolgozzunk a tolerancia és a békés együttélés kultúrájának
terjesztésén; hogy a lehető leghamarabb közbelépjünk az ártatlan vérontás
megállítása és a háborúk, konfliktusok, környezetpusztulás, valamint a világ
jelenlegi erkölcsi és kulturális hanyatlásának megállítása érdekében.
Felszólítjuk az
értelmiségieket, filozófusokat, vallási személyiségeket, művészeket,
médiaszakembereket, valamint a kultúra képviselőit a világ minden táján, hogy
fedezzék fel újra a béke, az igazságosság, a jóság, a szépség, az emberi
testvériség és az együttélés értékeit, hogy megerősítsék ezen értékek
fontosságát mindenki üdvösségének horgonyaiként, és hogy mindenhol előmozdítsák
azokat.
Ez a Nyilatkozat,
amely kortárs valóságunk mélyreható vizsgálatából indul ki, értékeli annak
sikereit, és szolidaritást vállal szenvedésével, katasztrófáival és
csapásaival, szilárdan hiszi, hogy a modern világ válságainak legfontosabb okai
közé tartozik az érzéketlen emberi lelkiismeret, a vallási értékektől való
eltávolodás, valamint az uralkodó individualizmus, amelyet materialista
filozófiák kísérnek, amelyek istenítik az emberi személyt, és világi és anyagi
értékeket vezetnek be a legfelsőbb és transzcendentális elvek helyébe.
Elismerve a modern
civilizációnk által a tudomány, a technológia, az orvostudomány, az ipar és a
jólét területén, különösen a fejlett országokban tett pozitív lépéseket,
hangsúlyozni szeretnénk, hogy az ilyen történelmi előrelépésekkel, bármennyire
is nagyok és értékesek, együtt jár egy erkölcsi hanyatlás, amely befolyásolja a
nemzetközi fellépést, valamint a spirituális értékek és felelősség gyengülése.
Mindez hozzájárul a frusztráció, az elszigeteltség és a kétségbeesés általános
érzéséhez, ami sokakat arra késztet, hogy vagy az ateista, agnosztikus vagy
vallási szélsőségesség örvényébe, vagy a vak és fanatikus szélsőségességbe
essen, ami végső soron a függőség formáit és az egyéni vagy kollektív
önpusztítást ösztönzi.
A történelem azt
mutatja, hogy a vallási szélsőségesség, a nemzeti szélsőségesség és az
intolerancia is a világban, legyen az Keleten vagy Nyugaton, olyan jeleket
hozott létre, amelyeket a „darabokban vívott harmadik világháború” jeleinek
nevezhetnénk. A világ számos részén és számos tragikus körülmény között ezek a
jelek fájdalmasan kezdtek megmutatkozni, például azokban a helyzetekben, amikor
az áldozatok, özvegyek és árvák pontos száma ismeretlen. Emellett más régiókat
is látunk, amelyek új konfliktusok színtereivé válásra készülnek,
feszültségkitörésekkel, fegyver- és lőszerfelhalmozással, mindezt egy olyan
globális kontextusban, amelyet beárnyékol a bizonytalanság, a kiábrándultság, a
jövőtől való félelem, és szűklátókörű gazdasági érdekek irányítanak.
Hasonlóképpen
kijelentjük, hogy a súlyos politikai válságok, az igazságtalanság és a
természeti erőforrások méltánytalan elosztása – amelyből csak egy gazdag
kisebbség részesül, a Föld népeinek többségének kárára – hatalmas számú
szegény, beteg és elhunyt embert eredményezett, és eredményez továbbra is. Ez
katasztrofális válságokhoz vezet, amelyeknek számos ország áldozatul esett
természeti erőforrásai és a fiatalok találékonysága ellenére, amelyek jellemzik
ezeket a nemzeteket. Az ilyen válságokkal szemben, amelyek több millió gyermek
halálát okozzák – akiket a szegénység és az éhezés sorvaszt –, elfogadhatatlan
csend uralkodik nemzetközi szinten.
Ebben az
összefüggésben világosan látszik, hogy a család, mint a társadalom és az
emberiség alapvető magja, mennyire elengedhetetlen a gyermekek világra
hozatalához, neveléséhez, oktatásához, valamint a szilárd erkölcsi nevelés és a
belső biztonság biztosításához. A család intézményének megtámadása, annak
megvetése vagy fontos szerepének kétségbe vonása korunk egyik legfenyegetőbb
baja.
Megerősítjük a
vallási tudatosság felébresztésének fontosságát, valamint annak szükségességét,
hogy ezt a tudatosságot az új generációk szívében újraélesszük a megalapozott
oktatás, az erkölcsi értékek és az igaz vallási tanítások betartása révén. Ily
módon szembeszállhatunk az individualista, önző, ellentmondásos tendenciákkal,
és felléphetünk a radikalizmus és a vak szélsőségesség minden formájában és
megnyilvánulásában.
A vallások első
és legfontosabb célja, hogy higgyenek Istenben, tiszteljék Őt, és minden férfit
és nőt arra hívjanak, hogy higgyék, hogy ez a világegyetem egy Istentől függ,
aki kormányozza. Ő a Teremtő, aki isteni bölcsességével formált minket, és
megadta nekünk az élet ajándékát, hogy megvédjük azt. Ez egy olyan ajándék,
amelyet senkinek sincs joga elvenni, megfenyegetni vagy manipulálni a saját
kedvére. Valójában mindenkinek meg kell védenie ezt az élet ajándékát a
kezdetétől a természetes végéig. Ezért elítéljük az életre veszélyes összes
gyakorlatot, mint például a népirtást, a terrorcselekményeket, a kényszerű
lakóhelyelhagyást, a szervkereskedelmet, az abortuszt és az eutanáziát.
Hasonlóképpen elítéljük azokat a politikákat is, amelyek ezeket a gyakorlatokat
elősegítik.
Továbbá
határozottan kijelentjük, hogy a vallások soha nem szíthatnak háborút,
gyűlöletkeltő magatartást, ellenségeskedést és szélsőségességre, valamint
erőszakra vagy vérontásra. Ezek a tragikus valóságok a vallási tanításoktól
való eltérés következményei. A vallások politikai manipulációjából és olyan
vallási csoportok értelmezéseiből fakadnak, amelyek a történelem során
kihasználták a vallási érzelmek erejét a férfiak és nők szívében, hogy olyan
módon cselekedjenek, amelynek semmi köze a vallás igazságához. Ez politikai,
gazdasági, világi és rövidlátó célok elérése érdekében történik. Ezért
felszólítunk minden érintettet, hogy hagyjon fel a vallások gyűlöletre,
erőszakra, szélsőségességre és vak fanatizmusra való felhasználásával, és
tartózkodjon attól, hogy Isten nevét a gyilkosság, a száműzetés, a terrorizmus
és az elnyomás cselekményeinek igazolására használják. Ezt az Istenbe vetett
közös hitünk alapján kérjük, aki nem azért teremtette a férfiakat és a nőket,
hogy megöljék őket, vagy hogy harcoljanak egymással, és hogy kínozzák vagy
megalázzák őket az életükben és a körülményeikben. Istennek, a Mindenhatónak
nincs szüksége arra, hogy bárki megvédje, és nem akarja, hogy a nevét az
emberek terrorizálására használják.
Ez a dokumentum,
összhangban a korábbi nemzetközi dokumentumokkal, amelyek hangsúlyozták a
vallások szerepének fontosságát a világbéke építésében, a következőket állítja:
- Szilárd
meggyőződés, hogy a vallások hiteles tanításai arra hívnak minket, hogy a béke
értékeihez ragaszkodjunk; hogy megvédjük a kölcsönös megértés, az emberi
testvériség és a harmonikus együttélés értékeit; hogy helyreállítsuk a
bölcsességet, az igazságosságot és a szeretetet; és hogy felébresszük a vallási
tudatosságot a fiatalok körében, hogy a jövő generációi védve legyenek az
anyagias gondolkodástól és a féktelen kapzsiság és közöny veszélyes
politikáitól, amelyek az erő törvényén, és nem a törvény erején alapulnak;
- A szabadság
minden ember joga: minden egyén élvezi a hit, a gondolkodás, a
véleménynyilvánítás és a cselekvés szabadságát. A vallások, a bőrszín, a nem, a
faj és a nyelv pluralizmusát és sokszínűségét Isten akarta az Ő bölcsességében,
amelyen keresztül teremtette az embert. Ez az isteni bölcsesség a forrás,
amelyből a hit szabadságához való jog és a különbözőség szabadsága fakad. Ezért
el kell utasítani azt a tényt, hogy az embereket egy bizonyos vallás vagy
kultúra követésére kényszerítik, ahogyan azt is, hogy másokra olyan kulturális
életmódot erőltetnek rá, amelyet mások nem fogadnak el;
- Az irgalmon
alapuló igazságosság a követendő út a méltóságteljes élet eléréséhez, amelyhez
minden embernek joga van;
- A párbeszéd, a
megértés és a tolerancia kultúrájának széles körű előmozdítása, mások
elfogadása és a békés együttélés jelentősen hozzájárulna számos gazdasági,
társadalmi, politikai és környezeti probléma csökkentéséhez, amelyek az
emberiség nagy részét oly súlyosan nehezítik;
- A hívők közötti
párbeszéd azt jelenti, hogy a spirituális, emberi és közös társadalmi értékek
hatalmas terében találkoznak, és innen kiindulva átadják a vallások által
megcélzott legmagasabb erkölcsi erényeket. Ez azt is jelenti, hogy kerülni kell
a terméketlen vitákat;
- Az
istentiszteleti helyek – zsinagógák, templomok és mecsetek – védelme vallások,
emberi értékek, törvények és nemzetközi megállapodások által garantált
kötelesség. Minden olyan kísérlet, amely istentiszteleti helyeket támad, vagy
erőszakos támadásokkal, bombázásokkal vagy rombolással fenyegeti azokat,
eltérés a vallások tanításaitól, valamint a nemzetközi jog egyértelmű
megsértése;
- A terrorizmus
elítélendő, és veszélyezteti az emberek biztonságát, legyenek azok keleten vagy
nyugaton, északon vagy délen, és pánikot, rettegést és pesszimizmust szít, de
ez nem a vallásnak köszönhető, még akkor sem, ha a terroristák eszközként
használják fel azt. Inkább a vallási szövegek helytelen értelmezéseinek
felhalmozódásából, valamint az éhséghez, a szegénységhez, az
igazságtalansághoz, az elnyomáshoz és a büszkeséghez kapcsolódó politikákból
fakad. Ezért olyan fontos, hogy felhagyjunk a finanszírozás, a fegyverek és a
stratégia biztosítása, valamint az e mozgalmak média általi igazolására tett
kísérletek által táplált terrorista mozgalmak támogatásával. Mindezeket
nemzetközi bűncselekményeknek kell tekinteni, amelyek veszélyeztetik a
biztonságot és a világbékét. Az ilyen terrorizmust minden formájában és
kifejezésmódjában el kell ítélni;
- Az
állampolgárság fogalma a jogok és kötelességek egyenlőségén alapul, amely
alapján mindenki igazságosságot élvez. Ezért kulcsfontosságú, hogy
társadalmainkban megalapozzuk a teljes állampolgárság fogalmát, és elutasítsuk
a kisebbségek kifejezés diszkriminatív használatát, amely elszigeteltség és
kisebbrendűségi érzéseket kelt. Helytelen használata ellenségeskedéshez és
viszályhoz vezet; semmissé tesz minden sikert, és megfosztja egyes, így
diszkriminált polgárokat vallási és polgári jogaiktól.
- A Kelet és
Nyugat közötti jó kapcsolatok vitathatatlanul szükségesek mindkettő számára.
Nem szabad elhanyagolni őket, hogy a gyümölcsöző csere és párbeszéd révén
mindkettő gazdagodhasson a másik kultúrájából. Nyugat Keleten gyógyírt találhat
azokra a lelki és vallási bajokra, amelyeket az uralkodó materializmus okoz.
Kelet pedig Nyugaton számos olyan elemet találhat, amelyek segíthetnek
megszabadulni a gyengeségtől, a megosztottságtól, a konfliktusoktól, valamint a
tudományos, technikai és kulturális hanyatlástól. Fontos figyelmet fordítani a
vallási, kulturális és történelmi különbségekre, amelyek létfontosságúak a
Kelet jellemének, kultúrájának és civilizációjának alakításában. Ugyanígy
fontos megerősíteni az alapvető emberi jogok kötelékét, hogy biztosítsuk a
méltó életet Kelet és Nyugat minden férfija és nője számára, elkerülve a kettős
mércék politikáját;
- Alapvető
követelmény a nők oktatáshoz és munkavállaláshoz való jogának elismerése,
valamint a saját politikai jogaik gyakorlásának szabadságának elismerése.
Ezenkívül erőfeszítéseket kell tenni a nők megszabadítására a hitük és
méltóságuk elveivel ellentétes történelmi és társadalmi kondicionálástól.
Szükséges megvédeni a nőket a szexuális kizsákmányolástól, valamint attól, hogy
áruként, élvezeti tárgyként vagy anyagi haszonszerzés tárgyaként kezeljék őket.
Ennek megfelelően véget kell vetni minden olyan embertelen és vulgáris
gyakorlatnak, amely becsmérli a nők méltóságát. Törekedni kell azoknak a
törvényeknek a módosítására, amelyek megakadályozzák a nőket abban, hogy teljes
mértékben élvezzék jogaikat;
- A gyermekek
alapvető jogainak védelme, hogy családi környezetben nőjenek fel, hogy
táplálkozásban, oktatásban és támogatásban részesüljenek, a család és a
társadalom kötelessége. Ezeket a kötelezettségeket garantálni és védeni kell,
hogy ne hagyják figyelmen kívül vagy ne tagadják meg őket egyetlen gyermektől
sem a világ bármely részén. Minden olyan gyakorlatot, amely sérti a gyermekek
méltóságát és jogait, el kell ítélni. Ugyanilyen fontos, hogy ébernek legyünk a
veszélyekkel szemben, amelyeknek ki vannak téve, különösen a digitális
világban, és bűncselekménynek tekintsük ártatlanságuk elcsempészését és a
fiatalkoruk minden megsértését
- Az idősek, a
gyengék, a fogyatékkal élők és az elnyomottak jogainak védelme vallási és
társadalmi kötelezettség, amelyet szigorú jogszabályokkal és a vonatkozó
nemzetközi megállapodások végrehajtásával kell garantálni és védeni.
Ennek érdekében a
Katolikus Egyház és az Al-Azhar kölcsönös együttműködés révén bejelentik és
ígéretet tesznek arra, hogy ezt a dokumentumot eljuttatják a világ minden táján
működő hatóságokhoz, befolyásos vezetőkhöz, vallási személyekhez, az illetékes
regionális és nemzetközi szervezetekhez, a civil társadalom szervezeteihez,
vallási intézményekhez és vezető gondolkodókhoz. Továbbá ígéretet tesznek arra,
hogy a jelen Nyilatkozatban foglalt elveket minden regionális és nemzetközi
szinten ismertetik, miközben kérik, hogy ezeket az elveket politikákká,
döntésekké, jogalkotási szövegekké, tanulmányi kurzusokká és terjesztendő
anyagokká alakítsák át.
Az Al-Azhar és a
Katolikus Egyház kéri, hogy ez a dokumentum váljon kutatási és elmélkedési
tárgyává minden iskolában, egyetemen és képzőintézetben, ezáltal segítve az új
generációk nevelését, hogy jóságot és békét hozzanak másoknak, és mindenhol
védelmezői legyenek az elnyomottak és a legkisebb testvéreink jogainak.
Összefoglalva,
arra törekszünk, hogy:
ez a nyilatkozat
meghívás legyen a megbékélésre és a testvériségre minden hívő között, sőt hívők
és nem hívők, valamint minden jóakaratú ember között;
Ez a Nyilatkozat
felhívás lehet minden igaz lelkiismeretű emberhez, aki elutasítja a sajnálatos
erőszakot és a vak szélsőségességeket; felhívás azokhoz, akik dédelgetik a
tolerancia és a testvériség értékeit, amelyeket a vallások hirdetnek és
ösztönöznek;
Ez a Nyilatkozat
tanúságtétel lehet az Istenbe vetett hit nagyságáról, amely egyesíti a
megosztott szíveket és felemeli az emberi lelket;
Ez a Nyilatkozat
jele lehet a Kelet és Nyugat, Észak és Dél, valamint mindazok közelségének,
akik hiszik, hogy Isten arra teremtett minket, hogy megértsük egymást,
együttműködjünk egymással és szerető testvérekként éljünk.
Ez az, amit
remélünk és el akarunk érni azzal a céllal, hogy megtaláljuk az egyetemes
békét, amelyet mindenki élvezhet ebben az életben.
Abu Dhabi,
2019. február 4.
Őszentsége Az al-Azhar nagyimámja
Ferenc pápa Ahmad
al-Tayyeb
Nyilvánvaló, hogy a dokumentum jó szándékú és rengeteg jó dolgot tartalmaz, és nem is kell ehez hozzáfűzni semmit. De ugyanakkor felvetődik egy sor kérdés.
Megfontolandó kérdések:
1. Habár a dokumentumot két kiemelkedő vallási vezető írta alá, mégis marad a kérdés: Milyen Isten (vagy isten) nevében írták alá a dokumentumot? Az aláírók egyformán és egyazon szinten képviselik-e a vallásuk híveit?
2. A dokumentum szerzői egyformán jónak és üdvösnek mutatják be a katolikus, a muszlim és az izraelita egyistent imadó vallásokat. Valóban így gondolják ezt a vallások többi vezetői is?
3. A dokumentum valóban a közjót és a békét akarja szolgálni. De a Szentírás és a Korán mit ír erről a békéről? Az írások vajon békét hírdetnek a hitetleneknek? És mit gondolnak ma a békéről ezen vallások hívei?
