Az Abu-Dzabi dokumentum

Az alábbiakban az Abu Dhabi dokumentum olvasható gépi fordításban. Az Abu Dhabi dokumentum, vagy másképp Abu-Dzabi nyilatkozat az Egyesült Arab Emírségekben lett aláírva és a félhivatalos ismertetés elérhető ITT...

Őszentsége Ferenc pápa apostoli útja az Egyesült Arab Emírségekbe

(2019. február 3-5.)

 

DOKUMUNTUM 

Az emberi testvériségről

 

A világ békéjéért és az együttélésért

 

BEVEZETÉS

 

A hit arra készteti a hívőt, hogy a másikban testvért lásson, akit támogatni és szeretni kell. Az Istenbe vetett hit által, aki teremtette a világegyetemet, a teremtményeket és minden embert (egyenlőket irgalmassága miatt), a hívők arra hivatottak, hogy kifejezzék ezt az emberi testvériséget a teremtés és az egész világegyetem védelmezésével, valamint minden ember, különösen a legszegényebbek és a leginkább rászorulók támogatásával.

Ez a transzcendentális érték szolgált kiindulópontként számos olyan találkozóhoz, amelyeket barátságos és testvéri légkör jellemzett, ahol megoszthattuk egymással mai világunk örömeit, bánatait és problémáit. Ezt úgy tettük, hogy figyelembe vettük a tudományos és technikai fejlődést, a terápiás eredményeket, a digitális korszakot, a tömegmédiát és a kommunikációt. Elmélkedtünk a szegénység, a konfliktusok és a szenvedés szintjéről is, amelyet oly sok testvér és nővér szenved el a világ különböző részein a fegyverkezési verseny, a társadalmi igazságtalanság, a korrupció, az egyenlőtlenség, az erkölcsi hanyatlás, a terrorizmus, a diszkrimináció, a szélsőségesség és sok más ok következtében.

Testvéri és nyílt beszélgetéseinkből, valamint abból a találkozóból, amely mély reményt fejezett ki minden ember fényes jövőjébe, született meg az Emberi Testvériségről szóló dokumentum ötlete. Ez egy olyan szöveg, amelyet őszintén és komolyan átgondoltak, hogy a jó és szívből jövő törekvések közös kinyilvánítása legyen. Ez egy olyan dokumentum, amely arra hív minden embert, aki hisz Istenben és az emberi testvériségben, hogy egyesüljenek és együttműködjenek, hogy útmutatóként szolgálhasson a jövő generációi számára a kölcsönös tisztelet kultúrájának előmozdításában, tudatában annak a nagy isteni kegyelemnek, amely minden embert testvérré és nővérré tesz.

DOKUMENTUM

 

Isten nevében, aki minden embert egyenlőnek teremtett jogokban, kötelességekben és méltóságban, és aki arra hívta őket, hogy testvérként éljenek együtt, hogy betöltsék a földet, és megismertessék a jóság, a szeretet és a béke értékeit;

Az ártatlan emberi élet nevében, amelynek megölését Isten megtiltotta, megerősítve, hogy aki embert öl, az olyan, mint aki az egész emberiséget öli meg, és aki embert ment, az olyan, mint aki az egész emberiséget menti meg;

A szegények, a nincstelenek, a marginalizáltak és a leginkább rászorulók nevében, akiket Isten megparancsolt nekünk, hogy segítsünk, mint minden ember, különösen a gazdagok és a tehetősek kötelességét;

Az árvák, özvegyek, menekültek és az otthonukból és országukból száműzöttek nevében; a háborúk, az üldöztetés és az igazságtalanság minden áldozatának nevében; a gyengék, a félelemben élők, a háborús foglyok és a világ bármely részén kínzottak nevében, különbségtétel nélkül;

Azon népek nevében, akik elvesztették biztonságukat, békéjüket és az együttélés lehetőségét, pusztítás, katasztrófa és háború áldozataivá váltak;

Az emberi testvériség nevében, amely minden embert átölel, egyesít és egyenlővé tesz;

E testvériség nevében, amelyet a szélsőséges és megosztó politikák, a féktelen profitrendszerek vagy a férfiak és nők cselekedeteit és jövőjét manipuláló gyűlöletkeltő ideológiai irányzatok szétszaggatnak;

A szabadság nevében, amelyet Isten minden embernek adott, szabadnak teremtve őket, és ezzel az ajándékkal megkülönböztetve őket;

Az igazságosság és az irgalom nevében, amelyek a jólét alapjai és a hit sarokkövei;

A világ minden részén jelenlévő minden jóakaratú ember nevében;

Isten és az eddig elmondottak nevében Al-Azhar al-Sharif, valamint a keleti és nyugati muszlimok, a katolikus egyházzal és a keleti és nyugati katolikusokkal együtt kijelentjük, hogy a párbeszéd kultúráját követjük útként; a kölcsönös együttműködést magatartási kódexként; a kölcsönös megértést módszerként és mércéként.

Mi, akik hiszünk Istenben és a vele való végső találkozásban és ítéletében, vallási és erkölcsi felelősségünk alapján, és ezen dokumentumon keresztül felszólítjuk magunkat, a világ vezetőit, valamint a nemzetközi politika és a világgazdaság építészeit, hogy fáradhatatlanul dolgozzunk a tolerancia és a békés együttélés kultúrájának terjesztésén; hogy a lehető leghamarabb közbelépjünk az ártatlan vérontás megállítása és a háborúk, konfliktusok, környezetpusztulás, valamint a világ jelenlegi erkölcsi és kulturális hanyatlásának megállítása érdekében.

Felszólítjuk az értelmiségieket, filozófusokat, vallási személyiségeket, művészeket, médiaszakembereket, valamint a kultúra képviselőit a világ minden táján, hogy fedezzék fel újra a béke, az igazságosság, a jóság, a szépség, az emberi testvériség és az együttélés értékeit, hogy megerősítsék ezen értékek fontosságát mindenki üdvösségének horgonyaiként, és hogy mindenhol előmozdítsák azokat.

Ez a Nyilatkozat, amely kortárs valóságunk mélyreható vizsgálatából indul ki, értékeli annak sikereit, és szolidaritást vállal szenvedésével, katasztrófáival és csapásaival, szilárdan hiszi, hogy a modern világ válságainak legfontosabb okai közé tartozik az érzéketlen emberi lelkiismeret, a vallási értékektől való eltávolodás, valamint az uralkodó individualizmus, amelyet materialista filozófiák kísérnek, amelyek istenítik az emberi személyt, és világi és anyagi értékeket vezetnek be a legfelsőbb és transzcendentális elvek helyébe.

Elismerve a modern civilizációnk által a tudomány, a technológia, az orvostudomány, az ipar és a jólét területén, különösen a fejlett országokban tett pozitív lépéseket, hangsúlyozni szeretnénk, hogy az ilyen történelmi előrelépésekkel, bármennyire is nagyok és értékesek, együtt jár egy erkölcsi hanyatlás, amely befolyásolja a nemzetközi fellépést, valamint a spirituális értékek és felelősség gyengülése. Mindez hozzájárul a frusztráció, az elszigeteltség és a kétségbeesés általános érzéséhez, ami sokakat arra késztet, hogy vagy az ateista, agnosztikus vagy vallási szélsőségesség örvényébe, vagy a vak és fanatikus szélsőségességbe essen, ami végső soron a függőség formáit és az egyéni vagy kollektív önpusztítást ösztönzi.

A történelem azt mutatja, hogy a vallási szélsőségesség, a nemzeti szélsőségesség és az intolerancia is a világban, legyen az Keleten vagy Nyugaton, olyan jeleket hozott létre, amelyeket a „darabokban vívott harmadik világháború” jeleinek nevezhetnénk. A világ számos részén és számos tragikus körülmény között ezek a jelek fájdalmasan kezdtek megmutatkozni, például azokban a helyzetekben, amikor az áldozatok, özvegyek és árvák pontos száma ismeretlen. Emellett más régiókat is látunk, amelyek új konfliktusok színtereivé válásra készülnek, feszültségkitörésekkel, fegyver- és lőszerfelhalmozással, mindezt egy olyan globális kontextusban, amelyet beárnyékol a bizonytalanság, a kiábrándultság, a jövőtől való félelem, és szűklátókörű gazdasági érdekek irányítanak.

Hasonlóképpen kijelentjük, hogy a súlyos politikai válságok, az igazságtalanság és a természeti erőforrások méltánytalan elosztása – amelyből csak egy gazdag kisebbség részesül, a Föld népeinek többségének kárára – hatalmas számú szegény, beteg és elhunyt embert eredményezett, és eredményez továbbra is. Ez katasztrofális válságokhoz vezet, amelyeknek számos ország áldozatul esett természeti erőforrásai és a fiatalok találékonysága ellenére, amelyek jellemzik ezeket a nemzeteket. Az ilyen válságokkal szemben, amelyek több millió gyermek halálát okozzák – akiket a szegénység és az éhezés sorvaszt –, elfogadhatatlan csend uralkodik nemzetközi szinten.

Ebben az összefüggésben világosan látszik, hogy a család, mint a társadalom és az emberiség alapvető magja, mennyire elengedhetetlen a gyermekek világra hozatalához, neveléséhez, oktatásához, valamint a szilárd erkölcsi nevelés és a belső biztonság biztosításához. A család intézményének megtámadása, annak megvetése vagy fontos szerepének kétségbe vonása korunk egyik legfenyegetőbb baja.

Megerősítjük a vallási tudatosság felébresztésének fontosságát, valamint annak szükségességét, hogy ezt a tudatosságot az új generációk szívében újraélesszük a megalapozott oktatás, az erkölcsi értékek és az igaz vallási tanítások betartása révén. Ily módon szembeszállhatunk az individualista, önző, ellentmondásos tendenciákkal, és felléphetünk a radikalizmus és a vak szélsőségesség minden formájában és megnyilvánulásában.

A vallások első és legfontosabb célja, hogy higgyenek Istenben, tiszteljék Őt, és minden férfit és nőt arra hívjanak, hogy higgyék, hogy ez a világegyetem egy Istentől függ, aki kormányozza. Ő a Teremtő, aki isteni bölcsességével formált minket, és megadta nekünk az élet ajándékát, hogy megvédjük azt. Ez egy olyan ajándék, amelyet senkinek sincs joga elvenni, megfenyegetni vagy manipulálni a saját kedvére. Valójában mindenkinek meg kell védenie ezt az élet ajándékát a kezdetétől a természetes végéig. Ezért elítéljük az életre veszélyes összes gyakorlatot, mint például a népirtást, a terrorcselekményeket, a kényszerű lakóhelyelhagyást, a szervkereskedelmet, az abortuszt és az eutanáziát. Hasonlóképpen elítéljük azokat a politikákat is, amelyek ezeket a gyakorlatokat elősegítik.

Továbbá határozottan kijelentjük, hogy a vallások soha nem szíthatnak háborút, gyűlöletkeltő magatartást, ellenségeskedést és szélsőségességre, valamint erőszakra vagy vérontásra. Ezek a tragikus valóságok a vallási tanításoktól való eltérés következményei. A vallások politikai manipulációjából és olyan vallási csoportok értelmezéseiből fakadnak, amelyek a történelem során kihasználták a vallási érzelmek erejét a férfiak és nők szívében, hogy olyan módon cselekedjenek, amelynek semmi köze a vallás igazságához. Ez politikai, gazdasági, világi és rövidlátó célok elérése érdekében történik. Ezért felszólítunk minden érintettet, hogy hagyjon fel a vallások gyűlöletre, erőszakra, szélsőségességre és vak fanatizmusra való felhasználásával, és tartózkodjon attól, hogy Isten nevét a gyilkosság, a száműzetés, a terrorizmus és az elnyomás cselekményeinek igazolására használják. Ezt az Istenbe vetett közös hitünk alapján kérjük, aki nem azért teremtette a férfiakat és a nőket, hogy megöljék őket, vagy hogy harcoljanak egymással, és hogy kínozzák vagy megalázzák őket az életükben és a körülményeikben. Istennek, a Mindenhatónak nincs szüksége arra, hogy bárki megvédje, és nem akarja, hogy a nevét az emberek terrorizálására használják.

Ez a dokumentum, összhangban a korábbi nemzetközi dokumentumokkal, amelyek hangsúlyozták a vallások szerepének fontosságát a világbéke építésében, a következőket állítja:

- Szilárd meggyőződés, hogy a vallások hiteles tanításai arra hívnak minket, hogy a béke értékeihez ragaszkodjunk; hogy megvédjük a kölcsönös megértés, az emberi testvériség és a harmonikus együttélés értékeit; hogy helyreállítsuk a bölcsességet, az igazságosságot és a szeretetet; és hogy felébresszük a vallási tudatosságot a fiatalok körében, hogy a jövő generációi védve legyenek az anyagias gondolkodástól és a féktelen kapzsiság és közöny veszélyes politikáitól, amelyek az erő törvényén, és nem a törvény erején alapulnak;

- A szabadság minden ember joga: minden egyén élvezi a hit, a gondolkodás, a véleménynyilvánítás és a cselekvés szabadságát. A vallások, a bőrszín, a nem, a faj és a nyelv pluralizmusát és sokszínűségét Isten akarta az Ő bölcsességében, amelyen keresztül teremtette az embert. Ez az isteni bölcsesség a forrás, amelyből a hit szabadságához való jog és a különbözőség szabadsága fakad. Ezért el kell utasítani azt a tényt, hogy az embereket egy bizonyos vallás vagy kultúra követésére kényszerítik, ahogyan azt is, hogy másokra olyan kulturális életmódot erőltetnek rá, amelyet mások nem fogadnak el;

- Az irgalmon alapuló igazságosság a követendő út a méltóságteljes élet eléréséhez, amelyhez minden embernek joga van;

- A párbeszéd, a megértés és a tolerancia kultúrájának széles körű előmozdítása, mások elfogadása és a békés együttélés jelentősen hozzájárulna számos gazdasági, társadalmi, politikai és környezeti probléma csökkentéséhez, amelyek az emberiség nagy részét oly súlyosan nehezítik;

- A hívők közötti párbeszéd azt jelenti, hogy a spirituális, emberi és közös társadalmi értékek hatalmas terében találkoznak, és innen kiindulva átadják a vallások által megcélzott legmagasabb erkölcsi erényeket. Ez azt is jelenti, hogy kerülni kell a terméketlen vitákat;

- Az istentiszteleti helyek – zsinagógák, templomok és mecsetek – védelme vallások, emberi értékek, törvények és nemzetközi megállapodások által garantált kötelesség. Minden olyan kísérlet, amely istentiszteleti helyeket támad, vagy erőszakos támadásokkal, bombázásokkal vagy rombolással fenyegeti azokat, eltérés a vallások tanításaitól, valamint a nemzetközi jog egyértelmű megsértése;

- A terrorizmus elítélendő, és veszélyezteti az emberek biztonságát, legyenek azok keleten vagy nyugaton, északon vagy délen, és pánikot, rettegést és pesszimizmust szít, de ez nem a vallásnak köszönhető, még akkor sem, ha a terroristák eszközként használják fel azt. Inkább a vallási szövegek helytelen értelmezéseinek felhalmozódásából, valamint az éhséghez, a szegénységhez, az igazságtalansághoz, az elnyomáshoz és a büszkeséghez kapcsolódó politikákból fakad. Ezért olyan fontos, hogy felhagyjunk a finanszírozás, a fegyverek és a stratégia biztosítása, valamint az e mozgalmak média általi igazolására tett kísérletek által táplált terrorista mozgalmak támogatásával. Mindezeket nemzetközi bűncselekményeknek kell tekinteni, amelyek veszélyeztetik a biztonságot és a világbékét. Az ilyen terrorizmust minden formájában és kifejezésmódjában el kell ítélni;

- Az állampolgárság fogalma a jogok és kötelességek egyenlőségén alapul, amely alapján mindenki igazságosságot élvez. Ezért kulcsfontosságú, hogy társadalmainkban megalapozzuk a teljes állampolgárság fogalmát, és elutasítsuk a kisebbségek kifejezés diszkriminatív használatát, amely elszigeteltség és kisebbrendűségi érzéseket kelt. Helytelen használata ellenségeskedéshez és viszályhoz vezet; semmissé tesz minden sikert, és megfosztja egyes, így diszkriminált polgárokat vallási és polgári jogaiktól.

- A Kelet és Nyugat közötti jó kapcsolatok vitathatatlanul szükségesek mindkettő számára. Nem szabad elhanyagolni őket, hogy a gyümölcsöző csere és párbeszéd révén mindkettő gazdagodhasson a másik kultúrájából. Nyugat Keleten gyógyírt találhat azokra a lelki és vallási bajokra, amelyeket az uralkodó materializmus okoz. Kelet pedig Nyugaton számos olyan elemet találhat, amelyek segíthetnek megszabadulni a gyengeségtől, a megosztottságtól, a konfliktusoktól, valamint a tudományos, technikai és kulturális hanyatlástól. Fontos figyelmet fordítani a vallási, kulturális és történelmi különbségekre, amelyek létfontosságúak a Kelet jellemének, kultúrájának és civilizációjának alakításában. Ugyanígy fontos megerősíteni az alapvető emberi jogok kötelékét, hogy biztosítsuk a méltó életet Kelet és Nyugat minden férfija és nője számára, elkerülve a kettős mércék politikáját;

- Alapvető követelmény a nők oktatáshoz és munkavállaláshoz való jogának elismerése, valamint a saját politikai jogaik gyakorlásának szabadságának elismerése. Ezenkívül erőfeszítéseket kell tenni a nők megszabadítására a hitük és méltóságuk elveivel ellentétes történelmi és társadalmi kondicionálástól. Szükséges megvédeni a nőket a szexuális kizsákmányolástól, valamint attól, hogy áruként, élvezeti tárgyként vagy anyagi haszonszerzés tárgyaként kezeljék őket. Ennek megfelelően véget kell vetni minden olyan embertelen és vulgáris gyakorlatnak, amely becsmérli a nők méltóságát. Törekedni kell azoknak a törvényeknek a módosítására, amelyek megakadályozzák a nőket abban, hogy teljes mértékben élvezzék jogaikat;

- A gyermekek alapvető jogainak védelme, hogy családi környezetben nőjenek fel, hogy táplálkozásban, oktatásban és támogatásban részesüljenek, a család és a társadalom kötelessége. Ezeket a kötelezettségeket garantálni és védeni kell, hogy ne hagyják figyelmen kívül vagy ne tagadják meg őket egyetlen gyermektől sem a világ bármely részén. Minden olyan gyakorlatot, amely sérti a gyermekek méltóságát és jogait, el kell ítélni. Ugyanilyen fontos, hogy ébernek legyünk a veszélyekkel szemben, amelyeknek ki vannak téve, különösen a digitális világban, és bűncselekménynek tekintsük ártatlanságuk elcsempészését és a fiatalkoruk minden megsértését

- Az idősek, a gyengék, a fogyatékkal élők és az elnyomottak jogainak védelme vallási és társadalmi kötelezettség, amelyet szigorú jogszabályokkal és a vonatkozó nemzetközi megállapodások végrehajtásával kell garantálni és védeni.

Ennek érdekében a Katolikus Egyház és az Al-Azhar kölcsönös együttműködés révén bejelentik és ígéretet tesznek arra, hogy ezt a dokumentumot eljuttatják a világ minden táján működő hatóságokhoz, befolyásos vezetőkhöz, vallási személyekhez, az illetékes regionális és nemzetközi szervezetekhez, a civil társadalom szervezeteihez, vallási intézményekhez és vezető gondolkodókhoz. Továbbá ígéretet tesznek arra, hogy a jelen Nyilatkozatban foglalt elveket minden regionális és nemzetközi szinten ismertetik, miközben kérik, hogy ezeket az elveket politikákká, döntésekké, jogalkotási szövegekké, tanulmányi kurzusokká és terjesztendő anyagokká alakítsák át.

Az Al-Azhar és a Katolikus Egyház kéri, hogy ez a dokumentum váljon kutatási és elmélkedési tárgyává minden iskolában, egyetemen és képzőintézetben, ezáltal segítve az új generációk nevelését, hogy jóságot és békét hozzanak másoknak, és mindenhol védelmezői legyenek az elnyomottak és a legkisebb testvéreink jogainak.

 

Összefoglalva, arra törekszünk, hogy:

 

ez a nyilatkozat meghívás legyen a megbékélésre és a testvériségre minden hívő között, sőt hívők és nem hívők, valamint minden jóakaratú ember között;

Ez a Nyilatkozat felhívás lehet minden igaz lelkiismeretű emberhez, aki elutasítja a sajnálatos erőszakot és a vak szélsőségességeket; felhívás azokhoz, akik dédelgetik a tolerancia és a testvériség értékeit, amelyeket a vallások hirdetnek és ösztönöznek;

Ez a Nyilatkozat tanúságtétel lehet az Istenbe vetett hit nagyságáról, amely egyesíti a megosztott szíveket és felemeli az emberi lelket;

Ez a Nyilatkozat jele lehet a Kelet és Nyugat, Észak és Dél, valamint mindazok közelségének, akik hiszik, hogy Isten arra teremtett minket, hogy megértsük egymást, együttműködjünk egymással és szerető testvérekként éljünk.

Ez az, amit remélünk és el akarunk érni azzal a céllal, hogy megtaláljuk az egyetemes békét, amelyet mindenki élvezhet ebben az életben.

 

Abu Dhabi, 2019. február 4.

 

  Őszentsége           Az al-Azhar nagyimámja

 Ferenc pápa                Ahmad al-Tayyeb

 

Nyilvánvaló, hogy a dokumentum jó szándékú és rengeteg jó dolgot tartalmaz, és nem is kell ehez hozzáfűzni semmit. De ugyanakkor felvetődik egy sor kérdés.

Megfontolandó kérdések:

1. Habár a dokumentumot két kiemelkedő vallási vezető írta alá, mégis marad a kérdés: Milyen Isten (vagy isten) nevében írták alá a dokumentumot? Az aláírók egyformán és egyazon szinten képviselik-e a vallásuk híveit?

2. A dokumentum szerzői egyformán jónak és üdvösnek mutatják be a katolikus, a muszlim és az izraelita egyistent imadó vallásokat. Valóban így gondolják ezt a vallások többi vezetői is?

3. A dokumentum valóban a közjót és a békét akarja szolgálni. De a Szentírás és a Korán mit ír erről a békéről? Az írások vajon békét hírdetnek a hitetleneknek? És mit gondolnak ma a békéről ezen vallások hívei?