A nacionalista keresztény hármas jelszava az, hogy: Isten, haza, család - de valójában ez nála más sorrendben van. Nála a haza, vagyis a nemzet az első, amit az oltár szintjére emelt és bálványt faragott belőle. Minden ebből indul ki és ide vezet vissza. Utána jön a család, mert hát abból épül a nemzet, és Isten is kell neki, de csak harmadik helyen, mert hát végső soron mégiscsak Ő tartja meg a nemzetet és a hazát. És e mániája a túlzott önszeretetéből és önimádatából fakad, mert a nemzet dicsőségében önmaga dicsőségét látja.
A nacionalista kereszténynek a család nem egy Ádámból és Évából leszármazó, Istentől megáldott egyesülés (Ter 1:22), amelyet az Úr Jézus szentségi szintre emelt (Mt 29:9; Ef 5:32), hanem a nemzet hajtóereje és szaporodásának forrása. Számára a gyermek nem a házastársak szerelmének gyümölcse, hanem azért kell gyermeket vállalni, hogy a nemzet gyarapodjon és ne haljon ki. Ezért minimum három gyermeket kell vállalni, mert különben nem szaporodik a nemzet, hanem épphogy csak megmarad.
A nacionalista keresztény szerint hazafias kötelesség sok gyermeket vállalni, de nem akármilyent ám, hanem tiszta származású gyermekeket. A vegyes házasságból származó gyermek nem jó. Az egyfajta nemzetárulás. Az ilyen gyermek szerinte gyökértelen, egyfajta korcsitura, akár a kóborkutya. Az ilyent ki nem állhatja, és előbb-utóbb belemar, akár még a templomban is. Ha netán mégis elfogadja, akkor janicsárt akar faragni belőle. A tiszta lelkű, ártatlan gyermek mélyen lesérül mellette, és egy életre megbántódva menekül, hogy soha többé ne kelljen találkoznia nacionalista kereszténnyel. A másik pedig jó janicsárrá növekszik, és az ilyenből lesz a legveszedelmesebb soviniszta, nacionalista idegengyűlölő, mert mindig igazolnia kell önmagát. Az ilyen janicsár gyermek, amikor felnő, súlyos károkat okoz, ha netán pap vagy tanító lesz belőle és a lelkekkel kell foglalkoznia. Miért is gondolna ő arra, hogy a nemzet a bábeli zűrzavar következménye (Ter 11:9) és, hogy egy szép nap elmúlik ennek is az ideje.
A nacionalista keresztény súlyos bűnt követ el, mert megsérti a legnagyobb isteni parancsolatot: az Isten és a felebaráti szeretetet...
(Kiv 20:2-5) „Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a rabszolgaság házából. Rajtam kívül más istened ne legyen! Ne készíts magadnak faragott képet, és semmiféle képmást arról, ami fenn van az égen, vagy lenn a földön, vagy a föld alatt, a vizekben! Ne imádd ezeket, és ne szolgáld őket, mert én, az Úr, a te Istened féltékeny Isten vagyok, számon kérem az atyák vétkét gyermekeiken, és azok harmadik és negyedik nemzedékén, ha gyűlölnek engem!
(Mt 22:37-40) Jézus ezt felelte: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. Ezen a két parancson alapszik az egész törvény és a próféták.”
• A nacionalista keresztény megsérti:
- Istent, mert nem Őt szereti teljes szívéből, teljes lelkéből és teljes elméjéből, hanem a nemzetet, mint bálványt;
- Istent, mert a nemzet szolgálatát helyezi Isten szolgálata elé, mint bálványimádást.
• A nacionalista keresztény megsérti:
- felebarátját, mert csak a nemzettársát szereti, és a más származásúakat megveti;
- felebarátját, mert hátrányosan megkülönbözteti a más származású embertársát.
Ezek alapján a nacionalizmus, a sovinizmus és az idegengyűlölet semmivel sem kisebb bűn, mint az okkultizmus, a varázslás vagy a boszorkányság, mert Isten első parancsolata ellen vét. A II. Világhábórú előtt a nácik okkult vallási szertatásokat végeztek. Utána utcára vonultak, más fajtájúakat vegzáltak, majd hatalomra jutottak és háborúzni kezdtek. Végül pedig lángba borították Európát és az egész világot. Milliók veszítették életüket a frontokon vagy a lágerekben. Tehát a nacionalista keresztény hamar átcsapódhat a gyűlöletbe és a sátánizmusba.
Ennél még szomorúbb dolog az, hogy a nacionalista keresztény lelkület nem alszik ki, hanem ott izzik, mint parázs a hamú alatt a következő nemzedékekben, mert a fiak öröklik atyáik bűneit. És az a megtorlás Istentől, az első parancsolat elleni vétkezésért, hogy e bűn rabszolgaságában maradnak utódaik, három vagy négy nemzedéken keresztül...
(Kiv 20:5) Ne imádd ezeket, és ne szolgáld őket, mert én, az Úr, a te Istened féltékeny Isten vagyok, számon kérem az atyák vétkét gyermekeiken, és azok harmadik és negyedik nemzedékén, ha gyűlölnek engem!
(Kiv 34:7) Előtted azonban semmi sem marad büntetlen, mert megtorlod az apák gonoszságát gyermekeiken, unokáikon, harmadik és negyedik nemzedékükön!
(Szám 14:18) Hosszan tűrő s nagyirgalmú az Úr, megbocsát gonoszságot és vétket, de büntetlenül nem hagy senkit, megbünteted az atyák vétkeit fiaikon, harmadik és negyedik nemzedékükön.
A nacionalista keresztény az imát is fegyvernek gondolja és gyakran tüntetésre használja. Számára az ima nem egy Isten kegyelmével való bensőséges töltekezés és áldás, hanem utcai erőszakoskodás és átkozódás. Mit gondol ő Isten akaratára és az ellenség szeretetére (Mt 5:44; Lk 6:27). Uram, legyen meg az "Én" akaratom és pusztuljon az ellenség! Ugyan már! Dehogy adom neki köntösömet, amikor elveszi a köpenyemet, és ha megüti a jobb arcomat, kétszeresen adom vissza (Lk 6:29)...
Az igaz ember kerüli a liberális és progressziv keresztényt, mert ez baloldalt pártol el ideológiájával Istentől és az Ő parancsolataitól, de ugyanakkor óvakodik a nacionalista kereszténytől is, mert az a szentséget színleli jobboldalt, de valójában képmutató a vallásossága. Az ilyen kíséri az utcán kereszttel és zászlóval azokat, akik a nemzet nevében népírtást követnek majd el. Az ilyennek, ha a fasizmus veszélyeit említed, mindig a kommunizmus bűneivel vág vissza.
Az arany középúton az marad meg, aki tiszteli ugyan a hagyományt, de ragaszkodik a tiszta forráshoz is, amelyet a gonosz bakok nem zavartak még fel lábukkal (Ez 34:18), ami az Isten tiszta és szent igéje a szentírásban. És az Istent szeretőknek minden a javukra válik, mert a Szentlélek vezetése által megtalálják a helyes utat a hamis vallásosságok útvesztőjében...
(Róm 8:28) Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden a javukra válik, azoknak, akiket elhatározása szerint meghívott.
Uram Jézus, köszönöm, hogy szeretlek, és köszönöm, hogy semmi el nem szakíthat Tőled. Ámen.
