Ne hazudjatok egymásnak

(Kol 3:9-10) Ne hazudjatok egymásnak. Vessétek le a régi embert szokásaival együtt, és öltsétek föl az újat, aki állandóan megújul Teremtőjének képmására a teljes megismerésig.

Volt egy asszony, aki nagyon jó feleségnek és anyának mutatkozott. A háza mindig tiszta volt, és a férjét meg a gyerekeit szépen járatta. Amikor érdeklődtek tőle, ő mindig jól volt és minden rendben volt. De valójában nem volt jól: a férje korábbi nőűgyeit nem tudta megbocsájtani, és az egyik fia, kicsapongó életet élve, eladósodott. Addig takargatta a problémáit, hogy nem bírta lelkileg, és titokban italhoz nyúlt. A család észrevette, hogy az asszonnyal gond van, hogy rájár a pálinkára, de nem tették fel maguknak a kérdést, hogy vajon miért. Titkolták a dolgot, egésszen addig, amíg egyszer az asszony le nem itta magát a sárga földig. Akkor aztán kiborult a bili, lett belőle egy nagy ribilió, és a szomszédok is mind megtudták, hogy bizony gond van náluk...

Ez az eset jól rávilágit az egyház mai helyzetére. Ma az egyház az az asszony, aki titkolja a problémáit. Nem csak úgy lehet hazudni, hogy valótlan dolgot állítunk, hanem úgy is, hogy elhallgatunk bizonyos dolgokat. És hiába bújnak a jó régi papi szokás mögé, hogy ami nem tartozik másra, arról nem kell beszélni (KEK 2488), mert ez az elhallgatás és eltusolás úgyis hazugság marad...

KEK 2488. Az igazság közléséhez való jog nem föltételek nélküli. Mindenkinek a testvéri szeretet evangéliumi követelményéhez kell hozzáigazítania életét. Ez konkrét esetekben megköveteli annak mérlegelését, hogy a kérdezőnek föl kell-e tárni az igazságot, vagy sem.

De vajon, az egyház mai problémái olyan dolgok, amelyeket nem kell feltárni a hívek előtt? Azok nem tartoznak a hívekre is?...

Nem mai probléma, hogy egy pap asszonyt tart, gyereke van, hogy kicsapongó életet él, homoszexuális vagy pedofil. Régebben is voltak ilyenek. Csak az a baj, hogy még ennyi súlyos botrány után is folytatódik az elhallgatás.

Miközben az egyházat elárasztják, meggyalázzák és szétverik a szivárványosok, addig erre csak annyi a reakció, hogy nem alkalmazzuk a homoszexuálisok megáldását. Folytatódik ugyanaz a triumfalista egyházi magatartás, senki sem önt tiszta vizet a pohárba, és az elefánt is ott van a szobában...

Miközben a harcias iszlám gyakorlatilag felszámolja az európai kereszénységet, és a dzsihád meg a sharia törvénykezés hatalomra kerül a nyugati társadalmakban, egyesek még mindig egy hamis testvériségről beszélnek vagy sunyin hallgatnak a veszélyről...

Miközben csődöt mond a hit átadása, egyesek karitatív egyesületet akarnak csinálni az egyházból, mintha az egyház fő célja a szegények megsegítése lenne. A szegényeken a hitetlenek és a pogányok is segítenek, hogy jónak tüntessék fel magukat és megnyugtassák a lelkiismeretüket. A mi elsődleges feladatunk hinni abban, akit az Atya elküldött a világba, átadni a hitet és másokat is elvezetni Isten országába. A Jézus Krisztusba, Isten egyszülött Fiában vetett hit nélkül a karitatív szolgálat mit sem ér...

A hazugságnak sok formája van, amint azt olvashatjuk a Katolikus Egyház Katekizmusában:

2483. A hazugság a legközvetlenebb vétség az igazság ellen. Hazudni annyi, mint az igazság ellen beszélni vagy cselekedni megtévesztő szándékkal. A hazugság, mivel az embernek az igazsághoz és a felebaráthoz fűződő kapcsolatát sérti, annak az alapvető kapcsolatnak árt, mely az embert és szavát az Úrhoz köti.

2484. A hazugság súlyosságának mértéke függ az eltorzított igazság természetétől, a körülményektől, az elkövető szándékától, és a kártól, amit a hazugság áldozatai elszenvedtek. Ámbár a hazugság önmagában bocsánatos bűn, halálos bűnné válik, amikor súlyosan sérti az igazságosság és szeretet erényeit.

2485. A hazugság természete szerint elítélendő. Megszentségteleníti a szót, melynek az a rendeltetése, hogy a megismert igazságot másokkal közölje. A megfontolt szándék arra, hogy a felebarátot megtévessze az igazsággal ellentétes állításokkal, vét az igazság és a szeretet rendje ellen. A bűnösség még nagyobb, ha a megtévesztési szándék rossz következményekkel járhat azok számára, akiket megtévesztett.

2486. A hazugság (mivel az igazmondás erényének megsértése) valóságos erőszak a másikkal szemben. Megismerőképességében sebzi meg, mely minden ítélet és döntés előfeltétele. Csírájában hordozza a lelkek megoszlását és mindazt a rosszat, ami ebből következik. A hazugság minden társadalom számára ártalmas; aláássa az emberek közötti bizalmat és megbontja a társadalmi kapcsolatok rendszerét.

Nem csak szóval lehet hazudni, hanem cselekedettel is, azzal a cselekedettel, hogy nem teszünk semmit, hogy elhallgatjuk, eltusoljuk a nagyon fontos és aktuális igazságokat. És akkor csodálkozunk, hogy a kicsinyhitű emberek kiábrándulnak az egyházból, és legyintve hazugnak neveznek minket? Mi vagyunk a hibások, hogy becsmérelik az igazság útját...

(2Pt 2:2) Sokan fogják követni eltévelyedéseiket, s miattuk becsmérelni fogják az igazság útját.

Ne hazudjunk egymásnak, hanem beszéljünk nyíltan a problémákról. Amikor már a világ és a sajtó tele van a botrányokkal, akkor mit vétünk mi az igazság ellen, ha beszélünk ezekről? A hívek konkrét válaszokat várnak. Nem lehet míg a világ s két nap a szőnyeg alá seperni a dolgokat. Hamarosan eljön az igazság órája...

Uram Jézus, Te vagy az igazság, Te vagy Isten Szentje. Ebed Jahve segíts meg minket. Ámen.