A Szentlelket káromolja

(Mt 12:31-32) Ezért mondom nektek: Az emberek minden bűne és káromlása bocsánatot nyer, de ha valaki a Lelket káromolja, az nem nyer bocsánatot. Ha valaki az Emberfia ellen mond valamit, az bocsánatot nyer, de ha valaki a Szentlélek ellen szól, az nem nyer bocsánatot sem ezen a világon, sem az eljövendőben.

(Lk 12:10) Aki az Emberfia ellen beszél, az bocsánatot nyer, aki azonban a Szentlelket káromolja, nem nyer bocsánatot.

Az emberek többsége félreértelmezi ezeket az igéket. Azért értelmezik félre, mert egyrészt kiragadják környezetéből, másrészt pedig úgy értelmezik, mintha ez csak a harmadik isteni személyre vonatkozó kérdés lenne. De ennek az igének értelme nem annyira szentháromságos vonatkozású, mint inkább kegyelemtani. Itt nem arról van szó, hogy a Szentlélek érzékenyebb, mint a Fiú Isten, hanem arról, hogy a kegyelem miként árad...

Az istenfélő ember rettegve olvassa ezeket az igéket, és arra gondol, hogy nehogy kicsússzon a száján valami a Szentlélek ellen, mert akkor olyant vétkezik, amit soha nem bocsát meg az Isten, sem ebben a világban, sem az eljövendőben. De vajon itt az embernek egy véletlen botlásáról, vagy egy pillanatnyi tévedéséről van szó? Arról van szó, hogy ha meggondolatlanul kiejtett valamit az ember a száján, akkor már el is kárhozott? A dolog nem ilyen egyszerű. Ahoz, hogy megértsük ezt, meg kell értenünk a Megváltást és a krisztuskövetők megigazulásának folyamatát.

Isten megígérte a Messiást az ószövetségi szenteknek és prófétáknak, majd az idők teljességében Isten elkülde Szent Fiát, hogy megváltson minket kereszthalálával. Ő egyszer halt meg értünk a kereszten, majd feltámadt és felment a mennybe az Atyához. Akkor hát az a sok-sok millió keresztény, akik a megváltás művének beteljesedése után született és születnek még ezután is, hogyan részesednek a megváltás művéből?...

Az Úr Jézus azt mondta apostolainak, hogy ha a búzaszem nem hal el, nem hozhat termést, és jobb nekünk ha Ő elmegy, mert akkor elküldi nekünk a Szentlelket, Aki a Vigasztaló...

(Jn 12:24) Bizony, bizony, mondom nektek: ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz.

(Jn 16:7) De én az igazságot mondom nektek: Jobb nektek, ha elmegyek. Mert ha nem megyek el, a Vigasztaló nem jön el hozzátok, ha azonban elmegyek, elküldöm őt hozzátok.

Tehát a Megváltás nagy műve a Szentlélek által folytatódik az idők folyamán, és annak gyümölcsei a Vigasztaló által jutnak el minden krisztuskövetőhöz, a világ végezetéig. Ezért van az, hogyha valaki a Szentlélek ellen szól, nem nyerhet bocsánatot, mert, aki a Szentlélek ellen szól, Őt káromolja, az bemocskolja a szent vízet, elpocsékolja a drága kenetet, kioltja a tisztító tűzet, elzavarja a beárnyékoló dicsőség felhőt, megveti Isten pecsétjét, elutasítja Isten kezét, nem érinti meg Isten ujját és elrisztja a szelíd galambot.

Aki Szentlélek ellen szól, az nemcsak szimplán a harmadik isteni személy ellen vét, hanem blokkolja saját magának a megszentelő kegyelmet, amely az Úr Jézus Krisztus szent oldalsebéből árad ránk...

(Jn 19:34) ...az egyik katona oldalába döfte a lándzsáját. Nyomban vér és víz folyt belőle.

Krisztus Szent Vére soha nem apad el, mert Ő az Ősszentség, a kegyelem kiapadhatatlan forrása, amelyet a Szentlélek hoz el számunkra, és amit mi készségesen és nagy hálával kell fogadjunk...

(Jn 1:16) Mindannyian az ő teljességéből részesültünk, kegyelmet kegyelemre halmozva.

Tehát, aki a Szentlelket káromolja, az az Úr Jézus Szent Vérét utasítja el és tapodja meg. Az ilyen nem tudja már megmosni ruháját a Bárány vérében, mert a megszentelő kegyelmet a Szentlélek hozza el, Akit káromolt...

(Zsid 10:29) Gondolhatjátok, mennyivel súlyosabb büntetést érdemel az, aki lábbal tiporja az Isten Fiát, semmibe veszi a szövetség vérét, amely megszentelte, és kigúnyolja a kegyelem Lelkét.

(Jel 7:14) Ezt mondtam neki: Uram, te tudod. Ő így válaszolt: Ezek azok, akik a nagy nyomorúságból jöttek, és megmosták ruhájukat, és megfehérítették a Bárány vérében.

Mit mondjunk hát? Hogy, aki a Szentlelket káromolja, az végleg elveszik? Nem, mert a szeretet mindent remél. Ha a pogányok udvarát nem mérte meg az angyal, akkor azokat, akik habár tévesen, de tisztelik az Úr Jézus Krisztust, olvassák a Szentírást és részben törekednek megigazulni, miért ítélnénk el...

(1Kor 13:7) ...mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.

(Jel 11:2) ...a tornáczot pedig, mely a templomon kivűl vagyon, hagyd ki, és azt ne mérd meg, mert a pogányoknak adatott, és a szent várost negyvenkét hónapig fogják tapodni.

Nem minden eretnek, pogány vagy ellenszegülő kárhozik el (Jak 2:18), hanem csak azok, akiknek a nevük nincs beírva az élet könyvébe. A lelkek az Úr Jézus Krisztus mérlegén lesznek megbecsülve, gondolataik, szavaik és tetteik szerint. Akik pedig befogadták az Úr Jézus Krisztust, a Szentlélek által, és győzedelmeskednek a világ felett, azok Vele együtt fognak ülni trónokon és uralkodni fognak mindörökké...

(Lk 19:16-17) Jött az első, és azt mondta: »Uram, a mínád tíz mínát hozott.«  Erre azt mondta neki: »Jól van, jó szolgám, mivel a kevésben hű voltál, hatalmad lesz tíz város felett.

(Mt 19:28) Jézus azt felelte nekik: „Bizony, mondom nektek: ti, akik követtetek engem, az újjászületés idején, amikor az Emberfia helyet foglal dicsőséges trónján, ti is tizenkét trónon fogtok ülni, és ítélni fogjátok Izrael tizenkét törzsét.

(Jel 3:21) Aki győz, annak megadom, hogy velem üljön trónomon, mint ahogy én is győztem, és Atyámmal ülök az ő trónján.

(Jel 20:12-15) Láttam, hogy trónja előtt állnak a halottak, kicsinyek és nagyok. Könyveket nyitottak ki. Kinyitottak egy másik könyvet is, az élet könyvét. A halottak fölött ítélkeztek, ahogy a könyvekben fel volt jegyezve, a tetteik szerint. A tenger visszaadta a beleveszett halottakat. A halál és az alvilág is visszaadta halottjait, és mindenki fölött ítéletet tartottak a tettei alapján. A halált és az alvilágot a tüzes tóba vetették. A tüzes tó a második halál. Aki nem volt beírva az élet könyvébe, azt a tüzes tóba vetették.

Tehát akkor mi a Szentlélek káromlása? A Szentlélek káromlása Isten ingyenes és drága kegyelemének személyes elutasítása. A Szentlélek elleni beszéd valójában az Úr Jézus Krisztus Szent Vérében való megmosakodásnak megvetése (1Kor 6:11). Mivel az ószövetségben vérontás nélkül nincs bűnbocsánat, ezért hát mennyire nincs bűnbocsánat azoknak, aki megvetik ma az Úr Jézus Krisztus Szent Vérét.

Kik azok, akik a Szentlélek ellen beszélnek?

1. Az antitrinitáriusok, akik elvetik a Szentháromságot, tagadják a Szentlelket, vagy egy teremtett angyali lélekkel azonosítják Őt.

2. A panteisták és a neo-panteisták, akik azt állítják, hogy Isten, Aki lélek, benne van a teremtett univerzum élettelen anyagában, és azonosítják Istent a teremtett világgal.

3. Akik elutasítják a szentségeket, amelyek a Szentlélek által jönnek létre: az Oltáriszentséget, a bűnbánat szentségét, az egyházirendet, a betegek kenetét, a bérmálás szentségét; ellenük beszélnek és gúnyolják azoknak eszközeit és tartozékait.

4. Akik a Szűzanya istenanyaságát, szűzen szűlését és mennyei dicsőségbe való felvételét tagadják és gúnyolják, mert Szűz Máriát a Szentlélek árnyékozta be erejével, és ő kegyelemmel teljes (Lk 1).

5. Akik, amikor látják másokon a Szentlélek kegyelmének kiáradását és az Ő lelki adományait (1Kor 12:4-11), akkor azokat ördöginek, a gonosz lélektől valónak mondják.

6. A New Age-esek, ezoterikusok, reikisek, táltosok, sámánok, stb., akik a Szentlélek helyett energiákban hisznek, és fehér mágiát gyakorolnak ráhatásokkal.

7. Varázslók, boszorkányok, halottidézők, sátánisták, szabadkőművesek, stb., akik az antikrisztus gonosz lelkével vannak eltelve, a Sátán csatlósai és fekete mágiát gyakorolnak rossz szándékkal.

A Szentlélek káromlása nem tévesztendő össze a Szentlélek elleni bűnökkel, amelyeket az imakönyvekben is említenek. A Szentlélek elleni bűnök a következők:

1. Aki vakmerően bizakodik Isten irgalmasságában;

2. Aki kétségbeesik Isten kegyelméről;

3. Aki a megismert igazság ellen tusakodik;

4. Aki irigyli mástól Isten kegyelmét;

5. Aki az üdvös figyelmeztetések ellenére a bűnökben megátalkodik;

6. Aki mindhalálig nem bánja meg bűneit. 

Lehetnek itt ugyan bizonyos átfedések, de a Szentlélek káromlása sokkal súlyosabb dolog.

Van-e megtérés a Szentlélek káromlásából?

Emberileg nem lehet megtérni az ilyen bűnből, és nem is lehet senkit emberi érveléssel meggyőzni tévedéséről, de Istennek minden lehetséges (Mt 19:26). Számos példa és tanuságtétel van csodás megtérésekről. Vannak muszlimok, akik megkeresztelkednek, unitáriusok és jehovisták, akik visszatérnek a Katolikus Egyházba, ezoterikusok, reikesek és varázslók, akik megszabadulnak a Sátán karmaiból és hívőkké válnak. 

Antiókiai Szent Cyprian, aki a népi legenda szerint pogány varázsló volt mielőtt megtért volna, adjon nekünk reményt az ilyen helyzetekben...

Drága jó mennyei Atyánk, hála és dicsőség nagy szeretetedért. Te Szent Fiadat adtad értünk, hogy nekünk örök életünk legyen. A szeretet által, amelyet belénk árasztasz, mi mindenben reménykedünk. Ámen.

A szabadkőműves keresztény

Azért "szabadkőműves keresztény", mert nemcsak keresztény szabadkőműves létezik, hanem mindenféle más vallású is. Úgy tűnik, hogy a szabadkőművesek, a globális szervezkedésükkel és egyetemes testvériségükkel, minden vallást egyesítve, egy univerzális és kozmikus istent tisztelnek. Habár látszólag bizonyos erkölcsi, társadalmi, politikai eszméket követnek, mégis, úgy tűnik, hogy egyfajta antiegyházként lépnek fel (2Tessz 2:3-4).

Ábrahám idejében, a mezopotámiai népek több istent tiszteltek. Azért nevezik Istent Ábrahám, Izsák és Jákób Istenének, mert csak Ő az egy igaz Isten, az ég és föld Teremtője. A többiek csak hamis istenek. De még Izrael népe körében is, csak a babilóni fogság ideje alatt konszolidálódott az egy Isten tudata. 

Manapság, amikor a szabadkőművesek minden vallás istenét egy istenné akarják gyúrni, valójában vissza akarnak térni az Ábrahám előtti időkhöz, a szodomai és gomorrai állapotokhoz. Mivel Ábrahámmal kezdődött el Isten üdvözítő terve, és benne kaptuk meg az ígéreteket, amelyek az idők teljességében, Jézus Krisztusban teljesedtek be, ezért gondolhatjuk, hogy a szabadkőműves törekvések antikrisztusiak, és istenük az ördög, a hazugság atyja. Hiszen Jézus Krisztus azért jött a világba, hogy lerontsa az ördög műveit, de a keresztény szabadkőműves vissza akarja azokat vakolni...

(Ter 12:3) Benned nyer áldást a föld minden nemzetsége.

(ApCsel 3:13) Ábrahám, Izsák és Jákob Istene megdicsőítette a Fiát, Jézust, akit ti kiszolgáltattatok és megtagadtatok Pilátus előtt, noha ő úgy határozott, hogy szabadon bocsátja.

(1Ján 3:8) Aki bűnt cselekszik, az ördögtől van, mert az ördög kezdettől fogva vétkezik. Azért jelent meg Isten Fia, hogy az ördög műveit lerontsa.

Sokan figyelmeztetnek, hogy a keresztény közösségekben olyan nonprofit, karitatív szervezetek működnek, amelyek szabadkőműves kötődésűek. Ezek jótékonykodásokkal és tanulási segélyekkel nyomúlnak, de valójában kádertóborzó szervezetek. A hozzájuk csatlakozó fiatalokat támogatják és képezik, hogy behálózhassák őket. Aztán azokat, akik tehetségesek és hajlandóak mélyebben elköteleződni, elkezdik lassan beavatni tanaikba. Így kerül ki újabb és újabb fiatal keresztény szabadkőműves, aki aztán karrierje csúcsán, amikor a társadalomban és az egyházban magas pozícióba kerül, már mélyen be van avatva.

Az egyház, a múlt századokban, nyilatkozott a szabadkőműves tagságról, és leszögezte, hogy az ilyen összeegyeztethetetlen a Katolikus Egyház hitével. De hiába van a figyelmeztetés, mert ma is semmibe veszik azt. Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregació volt prefektusa, megpróbálta feleleveníteni ezt a tiltást, de a posztmodern keresztény ember kinevette őt. Ugyan már! Mi baj van a szabadkőművesekkel? Mindenhol csak jótékonykodnak, segítik a fiatalokat és humánus akciókat visznek végbe. Igen, igen, de milyen áron? És ezek után, ma már ott tartunk, hogy az egyház párbeszédet kezd velük. De vajon hogyan egyeztethető össze az egyház az antiegyházzal?...

(2Kor 6:15) Hogyan hozható össze Krisztus Beliállal? Vagy mi köze a hívőnek a hitetlenhez?

A szabadkőműves tagság veszélyeinek tudatosításara nem elég csak egyházi dokumentumokra hivatkozni, hanem rá kell világítani annak valódi természetére. 

A keresztény szabadkőműves három nagy problémával szembesül, akár elhiszi, akár nem:

- Nem lehet két úrnak szolgálni;

- Nem lehet két hierarhiába tartozni;

- Nem fog krisztusivá alakulni.

1. Nem lehet két úrnak szolgálni

A keresztség szentsége az első beavató szentség, amely által az eredeti bűnben lelkileg halott ember visszakapcsolódik a Szentháromság egy Isten életébe. Ez a visszakapcsolódás Isten ingyenes kegyelme, amelyet Jézus Krisztus szerzett nekünk kereszthalálával, és ezért mondjuk, hogy a keresztség által vissza lettünk kapcsolva a Szentháromság háromszögének isteni közösségébe, a Fiú pontján. Ugyanakkor, a keresztség szentsége egy karaktert adó szentség, amely kitörülhetetlen jegyet nyom lelkünkbe, olyannyira, hogy még egy elkárhozott lelken is meglátszik, hogy meg volt keresztelve.

A keresztény szabadkőműves, aki lelkében hordozza a keresztség szentségének karakterét, elmegy az okkult beavatásra, és titkos esküvel eladja lelkét az ördögnek. Jogilag feladja a lelki szabadságát, amit az Úr Jézus Krisztus az Ő drága Szent Vére árán szerzett, és hatalmat ad az ördögnek a saját lelke és élete fölött...

(Mt 6:24) Senki sem szolgálhat két úrnak; mert vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy tiszteli az egyiket, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.

(Mt 5:36-37) Még saját fejedre se esküdjél, mert egyetlen hajszáladat sem tudod fehérré vagy feketévé tenni. Így beszéljetek inkább: az igen igen, a nem nem. Ami ezenfelül van, a gonosztól való.

(Mt 8:29) S azok íme, így kiáltottak: „Mi közünk hozzád, Isten Fia? Azért jöttél ide, hogy idő előtt gyötörj minket?”

Saját szememmel láttam, hogy egy alacsony rangú szavadkőműves családja hogyan szenved. Hiába, hogy megtagadták a szabadkőmüves dolgokat és buzgón imádkoznak, a következmények megmaradtak. Az egész család, még a gyermekük családja is folyton szenved. Állandóan nyugtalanok, zavartak és betegesek. Isten irgalmas hozzájuk is, és megmenti őket az örök életre, de elpártolásukat nem hagyja büntetlenül...

(Kiv 20:5) Ne imádd ezeket, és ne szolgáld őket, mert én, az Úr, a te Istened féltékeny Isten vagyok, számon kérem az atyák vétkét gyermekeiken, és azok harmadik és negyedik nemzedékén, ha gyűlölnek engem!

(Szám 14:18) Hosszan tűrő s nagyirgalmú az Úr, megbocsát gonoszságot és vétket, de büntetlenül nem hagy senkit, megbünteted az atyák vétkeit fiaikon, harmadik és negyedik nemzedékükön.

2. Nem lehet két hierarhiába tartozni

Egyszer egy lelkiségi közösségben, ahol a tízedet gyakorolták, hogy az elkötelezettek szolgálatait pénzzel támogassák, a közösségvezető az egyik közösségi tag cégjének alkalmazottja lett. Ebből aztán egy olyan helyzet alakult ki, hogy a cégnél a lelkiségi tag volt a főnök, de délután, a lelkiségi közösségben, az alkalmazott volt a főnök. Én rávilágítottam arra, hogy ez nem jó dolog és, hogy ebből előbb-utóbb konfliktus fog kialakulni, de semmibe vették észrevételemet. Alig telt el egy év, és valóban, egy jó kis botrány kerekedett a dologból.

Ugyanígy, az egyházban is, a magas rangú egyházi személyeknél, akik szabadkőműves keresztények. Egyrészt tagjai egy okkult hierarchiának, ahol a titkos szövetség szerint, az egyik magasabb rangú szabadkőműves, mint a másik, másrészt viszont, a papi fogadalmuk szerint, az egyház hierarchiájába is bekerülnek. Ez, minden összeesküvés elméleten túl, egy nagyon komoly konfliktust hozhat létre. Képzeljük csak el, hogy egy magas rangú főpap, alacsonyabb rangú szabadkőműves, mint az a főpap, aki neki alattvalója. Így aztán a magasabb rangú főpap nem tudja gyakorolni egyházi hatalmát, mert az alattvalója magasabb rendű az okkult beavatások szerint. Ez csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor botrányba keveredik egy főpap, de a felettese nem tudja leváltani.

3. Nem fog krisztusivá alakulni

A keresztény ember hivatása, hogy testi emberből lelki emberré váljon, azaz krisztusivá. Szent Pál apostol hosszasan fejtegeti a Rómaiakhoz írt levelében a keresztény ember benső küzdelmét, a testi és a lelki természetek tusakodását (Róm 8). Minekünk az az elhívásunk, hogy krisztusivá alakuljunk és Krisztushoz hasonuljunk, mint az Ő testvérei...

(Róm 8:29) Mert akiket eleve ismert, azokat eleve arra rendelte, hogy hasonlók legyenek Fia képmásához, és így ő elsőszülött legyen a sok testvér között.

Azok viszont, akik elpártolnak Istentől, miután már elhozta Isten az Ő megváltását és örök szövetségét, nemhogy lelki emberekké nem válnak, hanem még alantasabb testiekké is torzulnak.

Egyre többen veszik észre, hogy bizonyos hatamas emberek: multimilliárdos üzletemberek, híres politikusok, vagy egyházi vezetők, hüllőkre kezdenek hasonlítani. Ezt a hasonlóságot leginkább képzeletben lehet észlelni. Miután rájuk nézünk, az az érzés támad bennünk, hogy egy kígyó, vagy egy gyík karikaturáját látjuk bennük. A rajzfilmek kígyói, a bábszínházak gyíkjai, vagy a Muppets Show Kermit-je jut róluk eszünkbe. Miért van ez?... 

Ugyanakor, gyakori, hogy az ilyen nagy emberek, hírességek, időnként bekékült szemmel jelennek meg a nagy nyilvánosság előtt, mintha valaki jól behúzott volna nekik kulyakkal. És ezt nem tudják eltitkolni, mert a munkájuk során emberek elé kell álljanak. Ilyenkor mindig kitalálnak valamit, hogy pl. elestek, szembecsapódott velük valami, bevérzett a szemük, stb. Érdekes, hogy a közemberekkel nemigen történik meg az ilyensmi. Talán azért van ez, mert a gonosz fizikailag is ösztökéli őket?...

A lelki degradáció tényleges testi átalakulást is eredményezhet, mint pl. Dél-Ázsiában. A pogányok között vannak patkányemberek és faemberek. A patkányemberek feje olyan alakúra fejlődik, mint egy patkány feje, és az értelmük is állativá alacsonyodik. A faemberek kezein és lábain fa gyökereihez hasonló kérgek és nyúlványok nőnek ki. Miért van ez? Persze, orvosilag mindig adnak egy magyarázatot, de talán azért van ez, mert oktalanságukban elfordultak Tetemtőjüktől, Aki saját képére és hasonlatosságára teremtette őket, és alacsonyrendű teremtményeket imádnak. Ezért hát az a büntetésük, hogy bálványaikhoz hasonlítsanak: aki patkányt imádott, legyen patkány és, aki fát imádott legyen fa.

Hasonlóképpen, úgy tűnik, hogy egyes azonos neműekhez vonzódó emberek esetében is van egyfajta fizikai elváltozás. Sokuk arca hasonlít Kukához arcához a Hófehérke és a hét törpe rajzfilmből: kerek, tágra nyitott, merev tekintetű szemek; rombusz alakú, állandóan arcra fagyott vigyor; szétálló kajla fülek. A mozgásúk, gesztusaik és hangjuk nőiessé vagy kéjelgővé változik. A nárcisztikus szexuális ragadozók arca pedig gyakran disznó vagy kutya jelleget ölt. Ez persze nem általános, hanem valószínűleg csak azoknál jelentkezik, akik átadták magukat Béliálnak, a kéjelgés gonosz lelkének. Így ezek Béliál fiai lesznek. És néha úgy tűnik, hogy a szabadkőműves meg a kéjelgő egy csónakban evez, mert, akinek szexuális bűnei vannak, az zsarolható, pórázon vezethető és utasítható, amint ezt láthattuk a mostani "élvezetek szigete" világszíntű botrányából is...

(2Pét 2:22) Illik rájuk a közmondás: „A kutya visszatér a saját okádékára, és a megfürdött disznó sárban hempereg!”

Az előbbiek példájára, amikor a szabadkőműves keresztény megveti az Úr Jézus Krisztust és az Ő örök szövetségét, és a Megváltónk kiontott drága Szent Vérét lábbal tiporja, akkor az őskígyóhoz, az ősi sárkányhoz (Jel 12:9) fog hasonlítani, és annak sorsára fog jutni...

(Zsid 10:28-31) Aki Mózes törvényét megszegte, annak két vagy három tanú szavára irgalom nélkül meg kellett halnia. Gondolhatjátok, mennyivel súlyosabb büntetést érdemel az, aki lábbal tiporja az Isten Fiát, semmibe veszi a szövetség vérét, amely megszentelte, és kigúnyolja a kegyelem Lelkét. Ismerjük jól, azt, aki így szólt: „Enyém a megtorlás, s én megfizetek.” Majd ismét: „Az Úr ítélkezik népe fölött.” Rettenetes dolog az élő Isten kezébe jutni.

Ezért a keresztény ember óvakodjon mindenféle klubboktól, álkaritatív szervezetektől, gyanús ösztöndíjjaktól és egyéb hasonlóktól, mert semmi sincs ingyen az életben. Előbb csak meghívnak, segítenek, futtatnak, utána majd követelnek, zsarolnak és utasítanak. 

Minekünk az Úr Jézus Krisztus szabadságot szerzett a keresztfán, és jogilag az Ő Szent Vérének kupolája alá tartozunk. Ezért hát mindenáron ragaszkodjunk a Ő drága Szent Vérének örök szövetségéhez. Ugyanakkor, imádkozzunk a tévedésbe esett testvéreinkért, akiket behálóztak, és az üdvösségük veszélyben van...

(Iz 48:18) Bárcsak ügyeltél volna törvényemre,akkor boldogságod hasonlítana a folyóhoz,és igazságosságod a tenger hullámához.

Drága mennyei Atyánk, a mi Urunk Jézus Krisztus, a Te Szent Fiad érdemei által kérünk: nem vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól. Ámen.

A nacionalista keresztény

A nacionalista keresztény hármas jelszava az, hogy: Isten, haza, család - de valójában ez nála más sorrendben van. Nála a haza, vagyis a nemzet az első, amit az oltár szintjére emelt és bálványt faragott belőle. Minden ebből indul ki és ide vezet vissza. Utána jön a család, mert hát abból épül a nemzet, és Isten is kell neki, de csak harmadik helyen, mert hát végső soron mégiscsak Ő tartja meg a nemzetet és a hazát. És e mániája a túlzott önszeretetéből és önimádatából fakad, mert a nemzet dicsőségében önmaga dicsőségét látja.

A nacionalista kereszténynek a család nem egy Ádámból és Évából leszármazó, Istentől megáldott egyesülés (Ter 1:22), amelyet az Úr Jézus szentségi szintre emelt (Mt 29:9; Ef 5:32), hanem a nemzet hajtóereje és szaporodásának forrása. Számára a gyermek nem a házastársak szerelmének gyümölcse, hanem azért kell gyermeket vállalni, hogy a nemzet gyarapodjon és ne haljon ki. Ezért minimum három gyermeket kell vállalni, mert különben nem szaporodik a nemzet, hanem épphogy csak megmarad. 

A nacionalista keresztény szerint hazafias kötelesség sok gyermeket vállalni, de nem akármilyent ám, hanem tiszta származású gyermekeket. A vegyes házasságból származó gyermek nem jó. Az egyfajta nemzetárulás. Az ilyen gyermek szerinte gyökértelen, egyfajta korcsitura, akár a kóborkutya. Az ilyent ki nem állhatja, és előbb-utóbb belemar, akár még a templomban is. Ha netán mégis elfogadja, akkor janicsárt akar faragni belőle. A tiszta lelkű, ártatlan gyermek mélyen lesérül mellette, és egy életre megbántódva menekül, hogy soha többé ne kelljen találkoznia nacionalista kereszténnyel. A másik pedig jó janicsárrá növekszik, és az ilyenből lesz a legveszedelmesebb soviniszta, nacionalista idegengyűlölő, mert mindig igazolnia kell önmagát. Az ilyen janicsár gyermek, amikor felnő, súlyos károkat okoz, ha netán pap vagy tanító lesz belőle és a lelkekkel kell foglalkoznia. Miért is gondolna ő arra, hogy a nemzet a bábeli zűrzavar következménye (Ter 11:9) és, hogy egy szép nap elmúlik ennek is az ideje.

A nacionalista keresztény súlyos bűnt követ el, mert megsérti a legnagyobb isteni parancsolatot: az Isten és a felebaráti szeretetet...

(Kiv 20:2-5) „Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a rabszolgaság házából. Rajtam kívül más istened ne legyen! Ne készíts magadnak faragott képet, és semmiféle képmást arról, ami fenn van az égen, vagy lenn a földön, vagy a föld alatt, a vizekben! Ne imádd ezeket, és ne szolgáld őket, mert én, az Úr, a te Istened féltékeny Isten vagyok, számon kérem az atyák vétkét gyermekeiken, és azok harmadik és negyedik nemzedékén, ha gyűlölnek engem!

(Mt 22:37-40) Jézus ezt felelte: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. Ezen a két parancson alapszik az egész törvény és a próféták.”

 • A nacionalista keresztény megsérti:

- Istent, mert nem Őt szereti teljes szívéből, teljes lelkéből és teljes elméjéből, hanem a nemzetet, mint bálványt;

- Istent, mert a nemzet szolgálatát helyezi Isten szolgálata elé, mint bálványimádást.

• A nacionalista keresztény megsérti:

- felebarátját, mert csak a nemzettársát szereti, és a más származásúakat megveti;

- felebarátját, mert hátrányosan megkülönbözteti a más származású embertársát.

Ezek alapján a nacionalizmus, a sovinizmus és az idegengyűlölet semmivel sem kisebb bűn, mint az okkultizmus, a varázslás vagy a boszorkányság, mert Isten első parancsolata ellen vét. A II. Világhábórú előtt a nácik okkult vallási szertatásokat végeztek. Utána utcára vonultak, más fajtájúakat vegzáltak, majd hatalomra jutottak és háborúzni kezdtek. Végül pedig lángba borították Európát és az egész világot. Milliók veszítették életüket a frontokon vagy a lágerekben. Tehát a nacionalista keresztény hamar átcsapódhat a gyűlöletbe és a sátánizmusba. 

Ennél még szomorúbb dolog az, hogy a nacionalista keresztény lelkület nem alszik ki, hanem ott izzik, mint parázs a hamú alatt a következő nemzedékekben, mert a fiak öröklik atyáik bűneit. És az a megtorlás Istentől, az első parancsolat elleni vétkezésért, hogy e bűn rabszolgaságában maradnak utódaik, három vagy négy nemzedéken keresztül...

(Kiv 20:5) Ne imádd ezeket, és ne szolgáld őket, mert én, az Úr, a te Istened féltékeny Isten vagyok, számon kérem az atyák vétkét gyermekeiken, és azok harmadik és negyedik nemzedékén, ha gyűlölnek engem!

(Kiv 34:7) Előtted azonban semmi sem marad büntetlen, mert megtorlod az apák gonoszságát gyermekeiken, unokáikon, harmadik és negyedik nemzedékükön!

(Szám 14:18) Hosszan tűrő s nagyirgalmú az Úr, megbocsát gonoszságot és vétket, de büntetlenül nem hagy senkit, megbünteted az atyák vétkeit fiaikon, harmadik és negyedik nemzedékükön.

A nacionalista keresztény az imát is fegyvernek gondolja és gyakran tüntetésre használja. Számára az ima nem egy Isten kegyelmével való bensőséges töltekezés és áldás, hanem utcai erőszakoskodás és átkozódás. Mit gondol ő Isten akaratára és az ellenség szeretetére (Mt 5:44; Lk 6:27). Uram, legyen meg az "Én" akaratom és pusztuljon az ellenség! Ugyan már! Dehogy adom neki köntösömet, amikor elveszi a köpenyemet, és ha megüti a jobb arcomat, kétszeresen adom vissza (Lk 6:29)...

Az igaz ember kerüli a liberális és progressziv keresztényt, mert ez baloldalt pártol el ideológiájával Istentől és az Ő parancsolataitól, de ugyanakkor óvakodik a nacionalista kereszténytől is, mert az a szentséget színleli jobboldalt, de valójában képmutató a vallásossága. Az ilyen kíséri az utcán kereszttel és zászlóval azokat, akik a nemzet nevében népírtást követnek majd el. Az ilyennek, ha a fasizmus veszélyeit említed, mindig a kommunizmus bűneivel vág vissza.

Az arany középúton az marad meg, aki tiszteli ugyan a hagyományt, de ragaszkodik a tiszta forráshoz is, amelyet a gonosz bakok nem zavartak még fel lábukkal (Ez 34:18), ami az Isten tiszta és szent igéje a szentírásban. És az Istent szeretőknek minden a javukra válik, mert a Szentlélek vezetése által megtalálják a helyes utat a hamis vallásosságok útvesztőjében...

(Róm 8:28) Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden a javukra válik, azoknak, akiket elhatározása szerint meghívott.

Uram Jézus, köszönöm, hogy szeretlek, és köszönöm, hogy semmi el nem szakíthat Tőled. Ámen.